Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-65. A m. kir. miniszterelnöknek az 1935/36. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

65. szám. 217 szerű adatgyűjtést csak minden ötödik évben hajtja végre. Ennek a döntésnek értelmében az új adatgyűjtés az 1935. évben esedékessé vált. Az adatok begyűjtésére — különböző szervezetű közoktatásügyi intézeteknek megfelelően — a következő kérdőívek szolgálnak: 1. A kisdedóvónők, menedékház vezetők és dajkák egyéni lapja (31. sz. melléklet). 2. Az elemi népiskolák tanerőinek egyéni lapja (32. sz. melléklet). 3. A tanonciskolák tanerőinek egyéni lapja (33. sz. melléklet). 4. A középfokú iskolák (polgári, közép-, felső kereskedelmi és felső mezőgazdasági iskolák, képzőintézetek) tanerőinek egyéni lapja (34. sz. melléklet). 5. Az egyetemi (főiskolai) tanárok egyéni lapja (35. sz. melléklet). 6. Az egyetemi (főiskolai) magántanárok és egyéb tanszemélyzet egyéni lapja. (36. sz. melléklet). 7. A szakiskolák tanerőinek egyéni lapja (37. sz. melléklet). Az 1930. évi kérdőmintákkal szemben az új kérdőívek főkép a tanerők demográfiai és szociális viszonyaira vonatkozó kérdőpontokkal bővültek. Az egyetemi (főiskolai) tanárokra, magántanárokra és egyéb tan személyzetre vonatkozó felvételt azonban a felügyelete alá tartozó intézményekre vonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, a gazdasági akadémiai tanárokra és egyéb tanszemélyzetre vonatkozólag pedig a földmívelésügyi minisztérium fogja végrehajtani. 13 (69. a, b, c). Színházak és mozgófényképüzemek statisztikája. A színházak működéséről a Központi Statisztikai Hivatal az 1927/28., a mozgófényképüzemekről pedig az 1926/27. játszási évadtól 1929/30-ig évenkint gyűjtött adatokat. A Hivatal — ugyancsak takarékossági okokból — a jövőben ezeket az adatgyűjtéseket is csak minden ötödik évben hajtja végre. Az új adatgyűjtés során a régi adatgyűjtés rendszerével szemben, a színművészeti és a színházi zenekari tagok fontosabb adatainak begyűjtésére külön egyéni lap szolgál. Az adatgyűjtések végrehajtása a 38—41. sz. mellékleteken bemutatott mintájú kérdőíveken illetőleg egyéni lapon fog történni. 14 (72. a). Jogszolgáltatási statisztika. A házassági perek adatgyűjtő mintáin (»Kimutatás« a házassági perekről és jogerőssé vált befejező határozatokról, »Statisztikai lap« jogerős ítélettel befejezett házassági perről) az adatgyűjtés tökéletesítése érdekében az alábbi kisebb módosításokra van szükség, A »Kimutatáson« új kérdésként felvétetett a házasság létezésének vagy nem létezésének, illetőleg érvényességének megállapítása (1911:1. t.-c. 686. §.) (42., 43. sz. melléklet). A »Statisztikai lap«-on eszközölt módosítások pedig az alábbi négy kérdéscsoportra foglalhatók össze: 1. A per tárgyára vonatkozó kérdések kibővíttettek a házasság létezésének, vagy nem létezésének, illetőleg érvényességének megállapítására vonatkozó kérdésekkel. 2. A másod- és harmadfokú ítéletek időpontjának kérdezése helyett a jövőben csak az érdemi ítélet jogerőre emelkedésének időpontja fog -kérdeztetni. 3. A különélésre vonatkozóan tudakoltatni fog — mind az asztaltól és az ágytól való különélés, mind a hűtlen elhagyás miatt történő különélés esetében — nemcsak az elrendelés ténye, hanem annak tartama is. 4. A külföldieknél kérdeztetni fog, hogy a válófelek mely állam polgárai. 15 (74.). Kereskedői készletstatisztika. Kereskedelempolitikai szempontból sürgős szüksége merült fel annak, hogy az ország kereskedőinél levő készletekre Képv. iLromány. 1935—1940. II. feötet. 28