Képviselőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-31. sz.

Irományszámok - 1935-7. Törvényjavaslat a közoktatásügyi igazgatásról

34 7. szám. tanerői közül a fogalmazási státus terhére kinevezett, valamint szolgálattételre beosztott pedagógiai szakelőadók feladata lesz.' A pedagógia és gyermekpszihológia mai állása mellett az »iskolafelügyelet« gyűjtőfogalmában összefoglalt sokszínű tevékenység mindinkább veszít formaliöztikusan ellenőrző, igazgatási szempontból számonkérő jellegéből s abban szükségszerűen mind nagyobb szerephez jut a tanácsadó, felvilágosító, útbaigazító elem. Ez a természetszerű fejlődési folyamat vonja maga után, hogy az iskola nevelő- és oktatómunkájának felügyeletével és közvetlen ellenőrzésével olyanok bízassanak meg, akik az alkalmazott pedagógiában teljes otthonossággal mozognak, maguk is aktív pedagógusok, sőt a tanítás módszerének művészeiként tudásukkal és egyéniségükkel is szuggesztív hatáöt gyakorolnak a tanerőkre, s ily úton emelik a nevelés és oktatás színvonalát. Az iskolafelügyelőkkel szemben támasztott eme követelmény szükségessé teszi, hogy minden iskolában olyan pedagógusok gyakorolják a közvetlen tanulmányi felügyeletet, akik az illető iskolát, annak különleges hivatását, célját, tanulmányi rendjét és tanítási módszerét gyakorlatból tökéletesen ismerik és felügyelői működésük idején is aktív részesei maradnak az illető iskolafajta nevelő- és oktató munkájának. A pedagógiai szakszerűséget képviselő felügyelőket a hosszabb szolgálattal bíró tanárok és tanítók (iskolaigazgatók) közül kell majd kiválogatni, akiknek tanítói múltja, tudása, szakműveltsége s általában egyénisége nemcsak kiváló, hanem a tanár- és tanítótársak előtt is becsült. E tanulmányi felügyelők és körzeti iskolafelügyelők munkábaállításával a nevelés és oktatás tökéletesbítését kívánom elérni, de egyúttal intézményesen is kifejezésre óhajtom juttatni azt az elismerést és megbecsülést, amely a jól végzett nevelőmunkának kijár s végül a felügyelői megbízatás lehetőségének biztosításával fokozott munkára és önképzésre szeretném serkenteni a tanárságot és tanítóságot. A tanulmányi felügyelők és a körzeti iskolafelügyelők nem szakadhatnak el a nevelőmunkától, az iskolától. Továbbra is el fogják látni — habár korlátozott mértékben is — tanári és tanítói (igazgatói) feladatukat, mert az iskolafelügyelet igazán eredményes csak úgy lehet, ha ezek a felügyelők, esetleg csökkentett heti óraszámmal vagy egyéb könnyítések mellett, de mindenesetre bentmaradnak az iskola életében, nem kapcsolódnak ki a mindennapi nevelő- és oktatómunkából. E rendszernek kétségtelenül vannak gyakorlati nehézségei, de ezeket a nehézségeket — ha máskép nem, hospitáló oki. tanárok és tanítók rendszeres alkalmazásával — át tudjuk hidalni, mégpedig a tanítás eredményének minden veszélyeztetése nélkül, A közép-, középfokú és szakiskolákban a tanulmányi felügyelők feladata lényegileg azonos a népiskolai körzeti iskolafelügyelők feladatával, a kettő között mégis némi árnyalati különbség van. A közép-, középfokú- és szakiskolákban az oktatás a szakrendszer szerint folyik, tehát a tanulmányi felügyelőket is a szakcsoportok szerint kell kiválogatni, a népiskolákban szakrendszer nem lévén, a körzeti iskolafelügyelők megbízásánál ez a szempont nem irányadó, de érvényesítésére nincs is lehetőség. így a tanulmányi felügyelők a tankerületi főigazgatói hivatal szakreferensei mellett és ezek felügyeleti munkájának kiegészítéseként érdemileg a szakcsoportokhoz igazodó felügyeletet fogják a főigazgató felhívása alapján esetről-esetre gyakorolni, míg a körzeti iskolafelügyelők egyegy körzet — legtöbbször egy járás, vagy város •—iskoláinak általános nevelési és tanulmányi felügyeletét fogják a kir. tanfelügyelő helyett ellátni. A tanulmányi felügyelőknek itt említett tevékenysége csak azoknak a főigazgatóságoknak területén fog módosulni, illetőleg általános nevelési és tanulmányi felügyeletté változni, amely tankerületben az ugyanazon iskolafajhoz tartozó iskolák