Képviselőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-31. sz.

Irományszámok - 1935-7. Törvényjavaslat a közoktatásügyi igazgatásról

7. szám. 21 (2) Tankerületi királyi főigazgatóvá az nevezhető ki, aki a közoktatás vagy a közoktatásügyi igazgatás terén a középiskola, vagy ezzel egy tekintet alá eső iskolák tanáraira előírt képesítéshez kötött tanári, vagy főiskolai tanári, illetőleg a tanügyi fogalmazói személyzet tagjaira (11. §. (2) bekezdés) előírt képesítéshez kötött állásban legalább tíz évig működött. 3. §. (1) A tankerületi királyi főigazgató közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszternek van alárendelve. (2) A tankerületi királyi főigazgató tankerületében a közoktatásügyi igazgatás vezetője, a nevelés és oktatás irányítója. Hatásköre kiterjed a tankerületében levő középiskolákra, középfokú iskolákra, szakiskolákra, népiskolákra, óvodákra és gyermekmenedékházakra, valamint a középiskolai, középfokú iskolai, szakiskolai, népiskolai internátusokra, nevelőintézetekre, előkészítő és ismétlő tanfolyamokra. (3) A tankerületi királyi főigazgató jogkörének és működésének részletes szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter az e törvényben megállapított keretek között rendelettel állapítja meg. (4) A tankerületi királyi főigazgató hatáskörét az iskolánkívüli népművelés intézményei tekintetében a vallásés közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. III. Népoktatási kerületek. 4. §. (1) A tankerület népoktatási kerületekre tagozódik. (2) A népoktatási kerület a (3) bekezdésben említett kivétellel egy-egy vármegye és a vármegye határain belül eső törvényhatósági jogú város (városok) területét foglalja magában. (3) Budapest székesfőváros területe, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területének egy része Kecskemét törvényhatósági jogú várossal külön népoktatási kerületeket alkotnak. A kecskeméti népoktatási kerület határait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. (4) A népoktatási kerület élén a királyi tanfelügyelő áll, aki a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak tagja és tanügyi előadója. IV. Tanügyi hatóságok. 5. §. (1) Azokban az ügyekben, melyekben törvény vagy más jogszabály rendelkezései alapján elsőfokon a kisdedóvodai felügyelőbizottság (1891 : XV. t.-c. 22. §.), iskolaszék (1876: XXVIII. t.-c. 9. §.), állami népiskolai gondnokság (1907: XXVI. t.-c. 15. §.), általános irányú tanonciskola felügyelőbizottsága (1922 : XII. t.-c. 119. §.) jár el és amelyeket valamely jogszabály nem utal a közigazgatási bizottság népoktatásügyi albizottságának másodfokú hatáskörébe, felébbvitel esetében másod- és végsőfokon a királyi tanfelügyelő határoz. (2) Azokban az ügyekben, melyekben törvény vagy más jogszabály értelmében elsőfokon a királyi tanfelügyelő jár el, felebbvitel esetében másod- és végsőfokon a tankerületi királyi főigazgató, azokban pedig, melyekben elsőfokon a közigazgatási bizottság népoktatásügyi albizottsága jár el, felebbvitel esetében másod- és végsőfokon a vallásos közoktatásügyi miniszter határoz. (3) A közigazgatási bizottság népoktatásügyi albizottságának első- és másodfokú határozatáról a tankerületi királyi főigazgatót értesíteni kell. 6. §. A kisdedóvodák, népiskolák és általános irányú tanonciskolák tanulmányi természetű ügyeiben elsőfokon a királyi tanfelügyelő, felebbvitel esetében másod- és végsőfokon a tankerületi királyi főigazgató határoz. 7. §. A középiskolák, középfokú iskolák, szakiskolák és szakirányú tanonciskolák oly ügyeiben, amelyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazgató hatáskörébe utal, elsőfokon az illető tanintézet igazgatója, felebbvitel esetében másod- és végsőfokon a tankerületi királyi főigazgató,