Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról

886. szám. 555 A 2ő. §~hoz. Az orvosnak más foglalkozású egyénekkel kapcsolatban rendelnie nem szabad. Ezen rendelkezés célja a kuruzslás büntetőjogi üldözését kizáró ú. n. falazó tevékenység megakadályozása. Ugyancsak a visszaéléseket van hivatva megakadályozni, hogy ingyenrendeléssel kapcsolatban orvos, díjazott magánren­delést nem folytathat. A 26. §-hoz. A szakorvosi képesítés fogalmát az 1883 : I. törvénycikk 9. §-ának II. bekezdése határozta meg, amely annak előfeltételeként kétévi gyakorlatot kíván. Ez a rendelkezés külön szakorvosi vizsga elrendelésére nem ad módot. A törvényjavaslat felhatalmazása lehetővé teszi nemcsak a szakorvosi gya­korlat időtartamának a meghosszabbítását, hanem úgy külön tanfolyamok, mint vizsgálat rendszeresítését. A 27. §-hoz. E §. az orvos felelősségét a magán- és büntetőjog általános elvei­nek megfelelően állapítja meg. Az orvosnak a beteghez, valamint más orvosokhoz való viszonyát illetően a részletes szabályozás az orvosi rendtartás feladata. III. fejezet. Fegyelmi szabályok. A 28. §-hoz. Az orvosi kamara fegyelmi hatósága kiterjed az orvosi magán­gyakorlatot illetően, úgy a magán-, mint a közszolgálatban álló orvosokra. Kivétel csak a tényleges honvédorvosok fegyelmi ügyeiben van, akik az álta­lános indokolásban ismertetett törvények alapján kizárólag saját katonai felsőbb­ségük fegyelmi hatásköre alatt állhatnak. Ennélfogva a kamara választmánya tényleges honvédorvosok fegyelmi ügyeiben, az elöljáró parancsnokság értesítésére szorítkozik. A közszolgálatban álló orvos fegyelmi hatóságát az orvosi kamara előtt foly­tatott eljárásról értesíteni kell, amely az orvos magatartását, a közszolgálat szem­pontjából újabb vizsgálat tárgyává teheti. A 29. §-hoz. E §. a fegyelmi vétségek eseteit sorolja fel, és e szerint az orvos olyan eljárása, vagy mulasztása fegyelmi vétség, amelyet hivatásszerinti kötelesség elhanyagolásával, az orvosi hivatással össze nem egyeztethető magaviseletével, vagy törvényes szabályok megsértésével követ el. A 30. §-hoz. A magánorvosi gyakorlatban elkövetett fegyelmi vétség büntetése rosszalás, pénzbírság, az orvosi gyakorlattól való felfüggesztés és az orvosi gyakor­lattól való eltiltás lehet. A fegyelmi büntetések hatályának a megszűnése a törvényjavaslatban meg­határozott idő múlva következik be ; az orvosi gyakorlattól való eltiltás hatálya azonban csak kegyelmi' úton szüntethető meg. A 31. §-hoz. A törvényjavaslat a fegyelmi eljárásban egyesíti az önkormány­zati eljárás elvét a szakszerűség és a bírói garancia elvével. Elsőfokon az illetékes orvosi kamara választmányának keretében alakított egyelmi bíróság ítél. A másodfokon eljáró fegyelmi bíróság akkép alakíttatik meg, hogy elnöke az országos orvosi kamara elnöke, két tagját az országos orvosi kamara választ­mánya által választott tagok közül, két tagját pedig a közigazgatási bíróság ítélőbírái közül az elnök hívja meg. A 32. §-hoz. E §. érvényesíti a vád és védelem egyenlőségének az elvét: vádlóként a kamarai ügyészt jelöli ki, védőként pedig a gyakorlatra jogosított ügyvédet, vagy a kamarai tagot fogadja el. 70*

Next

/
Thumbnails
Contents