Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

885. szám. 527 mindinkább gyengítik s a jogfejlődés iránya kétségtelenül nagy mértékben köze­ledik a fegyelmi eljárás körében javasolt szabályozáshoz. A javaslat egyébként a részleges jogerő elvét csupán arra az esetre töri át, amikor a fellebbviteli fegyelmi bíróság a tényállást az általa felvett bizonyítás alapján módosítja. A j avaslat a j ogorvoslati határidőt nyolc napban szabj a meg, s ezáltal kellő időt enged a jogorvoslat bejelentésénél kétségtelenül különös fontosságú higgadt mérle­gelés lehetőségének. Átveszi a bűnvádi perrendtartásnak azt a jól bevált szabályát (Bp. 388. §. utolsó bekezdése), amelynek alapján kérni lehet az ítélet kézbesítését s ily esetben a j ogorvoslati határidőt mindkét félre nézve a kézbesítéstől kell számítani,; A javaslat — megegyezően az 1871 : VIII. t.-c. 58. §-ának rendelkezésével — nem szabályozza részletesen az újrafelvételt. A javaslat 30. §-ában foglalt általános eljárási rendelkezés értelmében ez azt vonja maga után, hogy az újrafelvétel tekin­tetében a bűnvádi perrendtartásnak az újrafelvótelre vonatkozó rendelkezései irányadók, a javaslat szabályaiból folyó eltérésekkel. Ilyen eltérés az elévülés kizárása a fegyelmi jog területéről. Űjrafelvételnek tehát az elítéltnek mind javára, mind terhére időbeli korlátozás nélkül van helye a bűnvádi perrendtartás részletes szabályai szerint. A javaslat nem teheti magáévá az 1929 : XXX. t.-c. 52. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint újraf elvételnek csak az alapítélet jogerőre emel­kedésétől számított egy éven belül lehet helye. Az újrafelvételt az elítélt terhére nem lehet időbelileg korlátozni azért, mert a bírói működés erkölcsi jelentőségénél fogva nem lehet kizárni a bíróval szemben a fegyelmi felelősségre vonást olyan eset­ben, amikor pl. a büntetendő cselekményre meghatározott elévülési idő eltelte után derül ki, hogy az illető büntetendő cselekményt követett el. Az elítélt javára pedig azért nem lehet az újrafelvételt időbelileg korlátozni, amiért azt a bűnvádi per­rendtartás sem teszi, mert az ártatlan ember rehabilitásának lehetővé tétele min­dennél előbb való követelménye a kultúrállam jogrendszerének. Az alaptalan újrafelvételi kérelmek érvényesülésével szemben kellő biztosítékot nyújtanak a bűnvádi perrendtartásnak erre vonatkozó részletes szabályai. Az 50—^55. §-hoz. A javaslat a felfüggesztést a hatályos jogi helyzettel (1871 : VIII. t.-c. 62—65. §., 1920 : XX. t.-c. 12. §.) lényegben egyezően szabá­lyozza. A szabályozás teljessége érdekében az újabb jogszabályok rendelkezéseire (1929 : XXX. t.-c. 80. §.) figyelemmel részletesen meghatározza azokat az esete­ket, amelyekben a felfüggesztés kötelező, azonfelül lehetővé teszi a felfüggesztést olyan esetekben is, amikor az a példaszerűen felsorolt egyéb okokból szükséges­nek mutatkozik. Szabályként rendeli, hogy a fegyelmi bíróság által elrendelt felfüggesztés rendszerint az ügy érdemi részében hozott határozat jogerőre emel­kedéséig tart, az általános indokolásban megvilágított okokból azonban lehetővé teszi azt, hogy a fegyelmi bíróság szükség esetében az ügy érdemében döntés előtt is vagy az ügy érdemében döntéskor külön végzésben szüntesse meg a felfüggesz­tést, ha megszűnt a felfüggesztés elrendelésének oka. Az utóbb említett (a javas­lat 53. §-ában foglalt) rendelkezés lehetségessé teszi azt, hogy megfelelő esetben elkülönített per orvoslat érvényesíttessék a felfüggesztést megszüntető végzés és az ügy érdemét eldöntő határozat ellen. Üj rendelkezés még a javaslatban az, hogy a felfüggesztett készpénzbeli illetményeinek felét kapja,—a javaslat tehát elejti az 1871 : VIII. t.-c. 64. §-ának a csőd esetére megkülönböztetést tartalmazó rendelkezését. Ezt a rendelkezést a méltányosság szempontja indokolja. A gya* korlatban gyakran felmerült kétségeket kizáró határozottsággal rendeli el végül a javaslat, hogy a felfüggesztés megszüntetése esetében a felfüggesztettet közvet­len felügyeleti hatósága helyezi vissza állásába. Az 56—57* §-hoz> Az 56. §. a javaslat szerkezetének megfelelően ezen a helyen rendelkezik arról, hogy a m. kir. Közigazgatási Bíróság ítélőbírái, továbbá

Next

/
Thumbnails
Contents