Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

885. szám. 503 sorolva a bírói állásokat. A felsorolásra vonatkozóan csupán annak megemlítését tartom indokoltnak, hpgy a §. 2. pontjában az elnöknek, másodelnöknek, alelnöknek és tanácselnöknek kiemelése természetszerűen vonatkozik a §. szóbanlevő pontjában felsorolt valamennyi bíróságra. A 3. §-hoz. Egyes jogszabályok különböző közérdekből lehetővé teszik, hogy ítélőbíró, ügyész, a bírósági vagy ügyészségi segéd- és kezelőszemélyzet tagja hivatali állásának megtartása mellett más bíróságnál, hatóságnál, hivatalnál, intézetnél vagy bizottságnál teljesítsen meghatározott időre vagy visszavonásig szolgálatot. A bírósági eljárásról szóló jogszabályok alkalmazása során is gyakran válik szükségessé kiküldés vagy megbízás, amelynek teljesítése a bírót, ügyészt, bírósági vagy ügyészségi tisztviselőt átmenetileg kiemeli állandó szolgálati működésének köréből. Előfordulhat az, hogy a bírót, ügyészt, bírósági vagy ügyészségi tisztviselőt közérdekben (pl. különös megbízás folytán végzett hosszabb tanulmányozás, fegyelmi eljárás során felfüggesztés) vagy jogos magánérdekben gyökerező okból ideiglenesen fel kell a szolgálattól menteni. Csak példaképen említem meg az 1886 : XXVIII., illetőleg az 1889 : XLVIII. törvénycikket s az utóbbi hatályának meghosszabbítása tárgyában később alkotott törvényeket, amelyek lehetővé teszik a kir. bíróságok és ügyészségek tagjainak az igaz ságügy minisztériumban való alkalmazását; ilyen alkalmaztatás alapján a bíróságok és ügyészségek tagjai más közigazgatási hatóságnál (hivatali]ál vagy intézetnél is) alkalmazhatók. Az 1890 : XXV. t.-c. 6. §-a, illetőleg az 1891 : XVII. t.-c. 55. és 56. §-a, valamint az 1908 : VI. t.-c. 4. §-a s ezidőszerint az 1912 : VII. t.-c. 15. §-a alapján ítélőbírák tanácsjegyzői szolgálatra berendelhet ők a felsőbíróságokhoz ; az 1891 : XVII. t.-c. 37. §-a alapján kir. ügyészek — állásuk megtartása mellett —- országos fegyintézetek, kerületi börtönök és fogházak igazgatásával bízhatók meg stb. A szolgálati működés körének megváltoztatása természetesen nem érinti a közszolgálati alapviszonyt, amelyből a fegyelmi felelősség s annak érvényesítése következik. A joggyakorlat körében nem is volt kétséges, hogy a szolgálati működés körének megváltozása a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok hatályát nem érinti. A javaslat 3. §-ának 1—3. pontjaiban foglalt rendelkezések tehát következményei a fegyelmi felelősségre vonatkozó alaprendelkezésnek, mégis helyénvaló, sőt szükséges ezeknek a rendelkezéseknek a beiktatása olyan jogszabály keretébe, amely a fegyelmi felelősség tekintetében az egységes szervezetbe -foglalt teljes jogforrás szerepét tölti be. A fentebbiekben említett szempontnál nyomatékosabb tekintetek miatt van szükség kifejezett rendelkezésre arranézve, hogy a nyugdíjazott személy is a fegyelmi felelősségre megállapított szabályok alá tartozik. Bár az 1871 : VIII. törvénycikk nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a nyugdíjazott bíróval (ügyészszel) és bírósági és ügyészségi tisztviselővel szemben a nyugdíjaztatásuk után elkövetett cselekmény miatt a fegyelmi felelősségrevonást kifejezetten kizárná, az 1871 : VIII. törvénycikk javaslatának törvényhozói tárgyalása azonban kétségtelenné teszi, hogy a törvényhozás az 1871 : VIII. törvénycikkben szabályozott fegyelmi eljárást a tényleges szolgálatban elkövetett cselekményre kívánta korlátozni. Az 1871 : VIII. törvénycikk miniszteri javaslata ugyanis 'a 2. §. utolsó bekezdéseként azt a rendelkezést tartalmazta, hogy a törvény hatálya alá tartozó személyek »fegyelmi tekintetben a nyugalmaztatásuk után elkövetett cselekményekért is a jelen törvény rendeleteinek vannak alávetve«.; A képviselőházi tárgyalás folyamán Somossy Ignác képviselő ennek a rendelkezésnek a törlését javasolta s a képviselőház azt — Horváth Boldizsár igazságügyminiszter hozzájárulásával — törölte. Későbbi jogszabályok azonban szakítottak az 1871 : VIII. törvénycikknek