Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.
Irományszámok - 1931-812. Törvényjavaslat a Madridban 1932. évi december hó 9-én kelt "Távközlés Nemzetközi Egyezményé"-nek becikkelyezéséről
812. szám. 35 zatok kerültek bele az 51-ik és 62-ik cikkekbe, amelyek kifejezetten eltiltják és pedig mindkét irányú forgalomban azt, hogy a táviratot az út egy bizonyos szakaszán levélbe, távbeszélőn, vagy más közlekedési eszköz útján továbbítsák abból a célból, hogy azt így a teljes távírási díj megfizetése alól kivonják. E cikkek határozatai arra kötelezik az igazgatásokat és társaságokat, hogy amennyiben hozzájuk ilyen távirat továbbküldés végett akár levélben, akár más módon érkeznék, azt tartóztassák fel. Igen érdekes újítás a nemzetközi távíró forgalomban az új Távíró Szabályzat 48-ik cikkének az a határozata, amely a táviratoknak távbeszélőn való továbbítását a nemzetközi forgalomban is intézményesen megengedi. A hirlaptáviratokat feladó sajtóérdekeltségek működésének megkönnyítése érdekében a Távíró Szabályzat 68-ik cikke a nemzetközi forgalomban sürgős hirlaptáviratot (jelzése »Presse Urgent«) rendszeresített. Díja a közönséges távirat egyszeres díja. A nemzetközi meteorológiai szolgálat jelentőségét ismerte el a madridi értekezlet akkor, amikor a Szabályzat 73-ik cikkében az »Obs« jelzésű meteorológiai táviratokat az összes nemzetközi viszonylatokban rendszeresítette s azokra 50%-os díjmérséklést engedélyezett. • ^ Újítás van a Szabályzat 75-ik cikkében is, amely kimondja, hogy az »LC« jelzésű féldíjas'tengerentúli táviratokat ezután bármely a nemzetközi táviratozásra elfogadott közértelmű nyelven lehet szerkeszteni. Az ilyen táviratok felvétele eddig csak a francia, illetőleg a felvevő vagy a rendeltetési ország által e célra kijelölt nyelvek egyikén volt megengedve. Az időközi fejlődés által teremtett helyzet elismerését és egységes elvek szerinti szabályozását valósították meg a Távíró Szabályzat 63., 64., 76. és 77. cikkei, amelyek a különböző fajú távirat levelekre, az üdvözlő táviratokra, a dísztáviratokra és képtávíróra vonatkozó szabályokat állapítják meg. Az állami táviratokra vonatkozó határozatok közt újítást jelent a Távíró Szabályzat 78-ik cikke, amely kimondja, hogy háborús veszély idején egyrészről a népszövetségi tanács elnöke vagy vezértitkára, másrészről valamely kormány minisztere, a népszövetségi tanács, vagy a tanács által kiküldött misszió valamelyik tagja közt váltott állami táviratok a többi állami táviratokkal szemben is elsőbbséget élveznek. Magyarország átmenő távíróforgalmának szempontjából nagyjelentőségű határozatok vannak a Távíró Szabályzat 86-ik cikkében, amelyek a rendes úttól eltérített táviratok díjának továbbításában érdekelt országok közti megosztási módot állapították meg. Az erre vonatkozó határozatok alapelveit már a középeurópai országok 1922-ben és 1926-ban Budapesten tartott távíró-leszámolási értekezletein állapították meg. Ezek a magyar kormány javaslatára most a madridi távíró szolgálati szabályzat említett cikkének 5. §-ába vétettek fel s így az egész nemzetközi távíróforgalomra érvényesek. E határozatok általánossá tétele Magyarország számára a trianoni országhatárok mellett is lehetővé teszik a balkánállamok felé menő vagy onnan jövő táviratoknak megfelelő díj részesedés mellett a magyar távíróhálózat igénybevételével való továbbítását. A nemzetközi távbeszélő szolgálatra vonatkozó szabályok eddig együtt voltak a távíró használatára vonatkozó szabályokkal. A madridi értekezlet ezeket az eddigi rendszertől eltérően külön »Távbeszélő Szolgálati Szabályzat«-ba foglalta. Erre annál inkább is szükség volt, mert a nemzetközi távbeszélő forgalomnak az utolsó évtizedben bekövetkezett nagyarányú fejlődése, amelyet a kábeltechnika tökéletesedése és a magas frekvenciájú műáramkörök létesítése eredményezett, 5*
