Képviselőházi irományok, 1931. XI. kötet • 805-811. sz.
Irományszámok - 1931-805. Törvényjavaslat a rendeletre szóló fuvarlevéllel vasúton küldött áruk fuvarozása tárgyában Rómában 1934. évi március hó 31. napján kelt nemzetközi Megállapodás becikkelyezéséről
20 805. szám. éppen a magyar kormány által kidolgozott jogi rendezést vették fel. Ehhez képest a Megállapodást Magyarország meghatalmazottja az elsők között írta alá. II. A Megállapodás közelebbi részleteire nézve a következőket kell kiemelnem : A Megállapodás maga csak a szerződő államoknak általános kötelezettségeit és egymáshoz való szerződéses viszonyukat szabályozza. Maga az átruházható fuvarokmányok bevezetésére vonatkozó jogi rendezés a Megállapodáshoz mellékelt szabályzatban van lefektetve. , A Megállapodás 1. cikke a szerződő államoknak a Szabályzat alkalmazására vonatkozó általános kötelezettségét deklarálja. A 2. cikk provideál arra az esetre, ha a szerződő államok belföldi szabályainak különbözősége folytán jogi kollíziók keletkeznének. Minthogy ugyanis a Szabályzatban foglalt jogi rendezés mellett is az egyes belföldi jogoknak szupplementáris szerepe szükségképpen fennáll, provideálni kellett arra nézve, hogy kétséges esetben melyik állam joga érvényesüljön mint szupplementáris jog. Általában a szupplementáris jog érvényesítésénél a jogi kollízió a »locus regit actus« külön kimondás nélkül is érvényesülő elvének alkalmazása által ki vannak zárva, de a 2. cikkben éppen azért volt szükség külön kifejezett konkrét rendezésre, mert ez a rendezés a »locus regit actus« elvtől eltér. Más kérdés, hogy okvetlenül szükség volt-e a közbenjáró címzettet illető jogviszonyok tekintetében ekképpen eltérni az általános jogelvtől. A német és olasz küldöttség különösen ragaszkodott ehhez a rendezéshez, viszont magyar közgazdaság szempontjából bármelyik megoldás elfogadható volt. A 3. cikk az aláírásra és csatlakozásra, a 4. cikk a megerősítésre vonatkozó szokásos rendelkezéseket tartalmazza. Az 5. cikk az életbelépésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. E rendelkezések megállapításánál egyrészt figyelemmel kellett lenni arra a körülményre, hogy a Megállapodás által érvényesíteni kívánt jogi rendezés csakis földrajzilag összefüggő vasúthálózattal bíró államok között lehet gyakorlati jelentőségű, másrészt arra, hogy már kisebb számú állam egyező akaratával érvénybe léphessen az általuk kívánt jogi rendezés. Mivel pedig a Megállapodás mellékletébe felvett szabályzat az új árufuvarozási nemzetközi egyezményhez alkalmazott kiegészítő szabályzat alakjában van megalkotva, magától értetődően ki kellett mondani azt is, hogy a Megállapodás a föntemlített általános nemzetközi egyezmény életbelépése előtt nem léphet hatályba. A 6. cikh a Megállapodás felmondásának módozatait állapítja meg. A 7. cikk ugyancsak arra való tekintettel, hogy a Megállapodás az új árufuvarozási nemzetközi egyezmény szövegéhez alkalmazkodó szabályzatot tartalmaz, szükségképpen kimondja, hogy az árufuvarozási egyezmény revíziójával egyidejűleg ezt a Megállapodást is okvetlenül revideálni kell. Ettől függetlenül is azonban a Megállapodás revízióját a szerződő államok egy harmada bármikor igényeiheti. A 8. cikk értelmében a Megállapodás az általános diplomáciai szokásnak megfelelően francia nyelven van szövegezve. Ennél a Megállapodásnál nem követték az. árufuvarozási nemzetközi egyezmény megkötésénél alkalmazott azt a megoldást, hogy a francia szöveghez más nyelvű hivatalos fordításokat is készítettek volna. A mi szempontunkból ez az eljárás nem kifogásolható, mert reánk nézve úgyis csak a francia szöveg irányadód Ez az eltérés az árufuvarozási egyez-
