Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-727. A m. kir. miniszterelnöknak az 1934/35. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

22 727, szám. tesnek ezt a részét egyszerűsíteni kell. A jövőben a termelői borárat, tekintet nélkül a cukor-, illetőleg a szeszfok nagyságára, csak borfajták szerint fogja tudakolni a Statisztikai Hivatal. Ennek az egyszerűbb formában végrehajtandó adatgyűjtésnek kiegészítéseképen azonban továbbra is meg fogja kísérelni a Statisztikai Hivatal egyes fontosabb szőlőtermelő helyeken a borárakra vonatkozó részletes (régi) adatgyűjtés végrehajtását is. 5 (27. a—b). Vadászati statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal elsőízben 1900. évben hajtott végre vadászati statisztikai felvételt, 1906-tól 1914-ig pedig évenkint megismételte ezt az adatgyűjtést. A világháború kitörésekor azonban a vadászati statisztikai adatgyűjtést megszüntette és azóta nem foglalkozott ezzel. A mai gazdasági viszonyok között azonban ismét szükségesnek látszik ennek az adatgyűjtésnek a megindítása. Ez az újból megindítandó adatgyűjtés két részre fog tagozódni és pedig: a községi elöljáróságok (9. sz. melléklet) és a vadászterületek tulajdonosai által szolgáltatandó adatokra (10. sz. melléklet). Az egyes községi elöljáróságok által szolgáltatandó adatok a) a községi vadászterületek kiterjedésére és ezek bérösszegére, b) a magánvadászterületek kiterjedésére és ezek közül a bérbeadás útján hasznosítottak bérösszegére, c) továbbá az egyes vadászterületeken előforduló vadfajokra, valamint az állandó, váltó- vagy vonuló vadak számára vonatkoznak. A vadászterülettulajdonos (bérlő) által kitöltendő B) kimutatás az elejtett vadakról és az elejtett vadak értékesítéséből befolyt összegekről számol be. 6 (28 c). Termelők tejüzemeinek statisztikája. A tejüzemekről évenkint végrehajtani szokott adatgyűjtést a jövőben kiegészíteni kívánom a legalább 5 tehénnel bíró gazdaságokra is olyképen, hogy a vetésterületi adatok begyűjtésével egyidejűleg a közigazgatási hatóságok lajstroinosan begyüjtenek a szóbanforgó tejgazdaságok legfontosabb adatait (11. sz. melléklet). Azok a tejgazdaságok pedig, amelyek a tejtermelésen felül tejtermékek előállításával is foglalkoznak, ugyanolyan kérdőíven, mint az iparengedély alapján működő tejüzemek, részletesebb adatok szolgáltatására is felhívatnak. 7 (29. a.). Bányászati statisztika. A bányászati és kohászati statisztikának, mely 1921 óta tartozik a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései közé, különösen a bányagépek és üzemi berendezési tárgyak fejlődése miatt, lényeges módosítását tartom szükségesnek. Az adatgyűjtés továbbra is a bányakapitányságok közreműködésével fog folyni s az adatszolgáltatók a bányavállalatok maradnak, azonban minden területileg különálló és önmagában elhatárolt bányaüzemről, ha azok egyébként közös bányaigazgatóság alá tartoznak is, külön-külön kérdőívet kell kitölteni. A kérdőív lényegesebb módosításai közé tartozik a műszaki és igazgatási tisztviselőkre vonatkozó kérdéseknek szétválasztása a bányaüzemnél és a bányaigazgatóságnál történt alkalmaztatásuk •szerint, hasonlóképen elkülönítése a tisztviselők, altisztek és havidíjas szolgák részére kifizetett illetményeknek. A munkáslétszámnál külön fog kérdeztetni a telepített és a községben lakó munkások és családtagjaik száma. Uj csoportosításban és a nemzetközi bányászati statisztika részletezése szerint állíttattak össze a bányagépekre és felszerelési tárgyakra vonatkozó kérdések. A kérdőív a berendezést hármas csoportosításban tudakolja: 1. a bányaüzem berendezései, 2. az előkészítő művek berendezései, 3. a melléküzemek berendezése.