Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-769. Törvényjavaslat a hűtlenség szigorúbb büntetéséről

769. szám. 311 záférhetővé váljék és a cselekmény az állam érdekét is súlyosan sértette vagy veszélyeztette — a halálbüntetés alkalmazását békeidőben történt elkövetés ese­tében is lehetővé kívánja tenni. Ezt a büntetést tehát a javaslat csak azokra az esetekre szorította, amelyek­ben az alanyi bűnösség a legnagyobb ; amikor ugyanis a tettes nemcsak általános állampolgári hűségi kötelességét sértette meg, hanem megszegte egyúttal azt a különös hűségi kötelességet is, amellyel a beléje helyezett különös bizalomnál fogva hazájának közhivatalnoki állásából, hivatalos megbízásából, szolgálati vagy szer­ződéses viszonyából folyóan tartozik. A 3. §-hoz. Ez a §. az É. T. 62. §-a helyébe lép. Az É. T. 62. §-a a halálbüntetés alkalmazhatóságát háború idején is a 60. §. 1. vagy 2. pontjában meghatározott cselekményekre és kísérletükre korlátozza; a javaslat 3. §-a a halálbüntetés ^alkalmazhatóságát a 60. §. 3—6. pontjaiban meg­határozott cselekményekre is kiterjeszti. Ennek indoka az, hogy az utóbb említett veszélyeztető, illetőleg előkészületi cselekmények háború idején az állam élet érde­keire a legsúlyosabb veszélyt jelenthetik. A 4. §~hoz. Ez a §. az E. T. 64. §-a helyébe lép. Az É. T. 64. §-a a kémül ajánlkozást vagy kémszolgálat vállalását öt évig terjedhető börtönnel, háború idején öt évtől tíz évig terjedhető fegyházzal bün­teti. Tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést csak arra az esetre rendel, ha a cselekményt háború idején az ellenség javára követték el. E büntetési tételek elégtelensége nyilvánvaló s a javaslat 4. §-a azokat jelen­tékenyen emeli; büntetésül tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházat, háború idején halálbüntetést javasol. Ennek a szigorításnak indokául az a megfontolás szolgál, hogy az, aki ide­gen állam hatóságának, külföldi szervezetnek, megbízottjuknak vagy érdekükben működő személynek kémül ajánlkozik vagy részükre kémszolgálatot vállal, már ezzel a cselekményével bizonyságot szolgáltatott amellett, hogy az állam leg­veszedelmesebb ellenségei közé tartozik. Ennélfogva a legsúlyosabb büntetés sem érdemtelenül éri őt. Az is figyelmet érdemlő szempont, hogy a kémül ajánl­kozó vagy kém gyanánt működő személy tevékenységét egész terjedelmében rendszerint nem sikerül felderíteni. Az állam érdekeinek védelme kívánja tehát, hogy a kémkedésre elszánt egyén ellen elrettentő, illetőleg őt ártalmatlanná tevő büntetés alkalmaztassák akkor is, ha tevékenységét még nem kezdte meg, vagy annak részleteit sikerrel palástolta el. Az 5. §-hoz. A javaslat nem érinti az új jogszabály visszaható erejére a Btk. 2. §-ában foglalt alapvető elvet. Ennélfogva a javaslatbari foglalt szigorú bün­tetési tételeket csak a törvény hatálybalépte után elkövetett bűntettekre lehet majd alkalmazni. Budapest, 1934. évi május hó 17. napján. Dr. Lázár Andor s. k., m. kir. igazságügyminiszter. vitéz Gömbös Gyula s. k., a m. kir. honvédelmi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök. ,

Next

/
Thumbnails
Contents