Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-768. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának jelentése "a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868:VI. t.-c. némely rendelkezésének módosításáról" benyujtott 711. számú törvényjavaslat tárgyában

306 768. szám. 2. §. Az 1868: VI. törvénycikk 6. §-ának első bekezdésében a »bel-, kültagok« szavak helyébe a »rendes tagok« szavak, 9. §-ának első bekezdésében a »beltaggá« szó helyébe a »rendes taggá« szavak, 22. §-ában a »beltag« szó helyébe a »rendes tag« szavak lépnek. A 9. §. első bekezdésének b) pontja, ugyanennek a szakasznak második bekezdése, továbbá a 10., 11. és 12. §-ok hatályukat vesztik. 3. §. Az 1868 : VI. törvénycikk 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : A kamara élén az elnök és két alelnök áll. A kamara elnökét a rendes tagok a maguk köréből öt évre választják. A kamara mindegyik osztálya az osztály rendes tagjai közül öt évre választja a maga elnökét. Mindegyik osztály elnöke egyszersmind a kamara alelnöke. Az elnököt akadályoztatása esetében havonkint váltakozó sorrendben az alelnökök helyettesítik. Az elnök irányítj a a kamara működését és a kamara főtitkárával együtt képviseli a kamarát hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben. A kamara elnöke, alelnökei és főtitkára alkotják a kamara elnöki tanácsát. 4. §. Az 1868 : VI. törvénycikk 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az elnököt és az alelnököket (osztályelnököket) állásukban a kereskedelemügyi miniszter erősíti meg. Ha az elnöki tisztség vagy valamelyik alelnöki tisztség megüresedik, a választási időszak hátralévő tartamára a 3. §. rendelkezéseinek figyelembevételével pót választást kell tartani. 5. §. Az 1868 : VI. törvénycikk 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Azokat az ügyeket, amelyekben a kamara véleményét nyilvánítani hivatott, az osztályok mindegyike megbeszélés tárgyává teheti, azok tekintetében állást foglalhat. Ezeket az ügyeket előzően a kamara elnöki tanácsának meg kell beszélnie és az osztályban leendő tárgyalásukat elő kell készítenie. Kamarai határozatot csak a két osztály rendes tagjaiból álló közgyűlés hozhat. Amennyiben a kamara közgyűlése valamelyik osztály álláspontjával meg nem egyező határozatot hozott, a kamara az osztály kívánságára annak álláspontját különvéleményként indokolásával együtt közölni köteles az illetékes hatóságokkal. Ha a kamara ügyrendje értelmében az osztályok mellett szakcsoportok is működnek és a szakcsoport álláspontja eltér az osztály álláspontjától, a szakcsoport álláspontját a közgyűlésen ismertetni kell és azt a szakcsoport kívánságára, mint különvéleményt, a kamara állásfoglalásával együtt a megkereső hatóság elé kell terjeszteni. Az osztály elhatározásait és az ezekről szóló iratokat az osztály elnöke (alelnöke) a kamara vezető tisztviselőjével vagy ennek helyettesével együtt írja alá. 6. §. Az 1868: VI. törvénycikk 17. <j-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : A kamara szükség szerint, évente azonban legalább 4 közgyűlést tart. A kamarai rendes tagok egynegyede a megbeszélendő tárgy megjelölésével bármikor kérheti a közgyűlés összehívását, írásban előterjesztett kérelmükre az elnök a közgyűlést nyolc nap alatt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napnál nem későbbi időre egybehívni köteles. Az osztályok a felmerülő szükség szerint tartják üléseiket. Az osztály tagjai egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az osztály elnöke az osztályülést nyolc nap alatt a kérelem előtesrjeztésétől számított harminc napnál nem későbbi időre egybehívni köteles. A közgyűlések, valamint az osztályülések napirendjén szereplő kérdések előkészítése céljából vagy egyéb célokból szükséges megbeszélésekre és tár-