Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-767. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról" szóló 710. számú törvényjavaslat tárgyában

302 767. szám. Általános és eljárási rendelkezések. 103. §. A büntetőjogi védelem szempontjából a hajóparancsnokot a hatóság tagjának, a hajószemélyzet tagjának más fellebb való ját pedig a hatóság közegének kell tekinteni. 104. §. A tengeri kihágás, vétség vagy bűntett büntethetőségének elévülése azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a hajó, amelyhez a tettes az elkövetés idejében tartozott, a cselekmény elkövetése után a legközelebbi m. kir. révhivatal vagy konzulátus székhelyére érkezik. Ha a hajó két éven belül ilyen helyre nem érkezik, a cselekmény büntethetőségének elévülése a cselekmény elkövetésétől számított két év eltelte után kezdődik. 105. §. A jelen fejezetben foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a büntetendő cselekmény külföldön követtetett el. 106. §. Ha a hajón levő személy az alatt, amíg a hajó nyilt tengeren vagy külföldön van, büntetendő cselekményt követ el, a hajóparancsnok, a hajótisztek vagy más hitelt érdemlő személyek közbenjöttével, köteles mindazt pontosan jegyzőkönyvbe venni, aminek a cselekmény tanúsítására és büntetésére befolyása lehet. Az ilyen bűncselekmény tekintetében a hajóparancsnokot a bűnvádi perrendtartás értelmében rendőri hatóságnak, közegeit rendőri közegeknek kell tekinteni. 107. §. A hajóparancsnok a Bp. 176. §. esetében személymotozást foganatosíttathat, a Bp. 141. §. esetében a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottat letartóztathatja, a Bp. 156. §. 1. vagy 2. bekezdése esetében pedig meg is bilincseltetheti. Ha a gyanúsított a hajóról megszökik, a hajóparancsnok -—• szükség esetén a külföldi hatóságok segítségével •— nyomoztathatja s ha erre mód van, a hajóra visszakísértetheti. 108. §. A jelen fejezetben foglalt rendelkezések alapján kiszabott pénzbüntetések a tengerészek segélyalapját illetik. 109. §. Tengeri kihágások tárgyában elsőfokon a m. kir. tengerészeti hivatalnak a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által rendőri büntetőbíráskodással megbízott vezetője vagy más tisztviselője, másod- és végsőfokon a m. kir. belügyminisztériumban szervezett kihágási tanács bíráskodik; a tanácsülésben részvételre jogosult szakminiszter alatt (1929 : XXX. t.-c. 50. §. 3. pont) a m. kir. kereskedelemügyi minisztert kell érteni. Tengeri bűntettek s vétségek tekintetében az eljárásra -— amennyiben a magyar bíróság illetékes — az 1896 : XXXIII. t.-c. 25. §-ának harmadik bekezdésében megjelölt bíróságokon felül a Budapestre illetékes büntetőbíróságok is illetékesek. Az eljárás tekintetében esetleg szükséges különleges szabályokat a m. kir. igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. III. FEJEZET. Vegyes és életbeléptető rendelkezések. 110. §. Felhat almaztatik a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, hogy a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének kiképzését, képesítését, minősítését, rang viszonyait és a fegyelmi eljárást, a hajószolgálat lebonyolítására vonatkozó részletes szolgálati utasításokat, a magyar tengeri kereskedelmi hajókon alkalmazott hajószemélyzet legkisebb létszámát, élelmezési s ellátási rendjét, a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve a hajószemélyzetnek s családtagjainak betegség, baleset, öregség, rokkantság, özvegység, árvaság esetére szóló, továbbá kárbiztosítását, és pedig a biztosítást a jelen törvény 53. §-ának rendszerétől eltérően is, a jelen törvényben említett haza-, illetőleg visszaszállítás módját és költségeit,