Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.
Irományszámok - 1931-767. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról" szóló 710. számú törvényjavaslat tárgyában
296 767. szám. nakokban vagy egyéb mentőeszközökben való elhelyezéséről és a lehetőség szerint a rakomány legértékesebb részének megmentéséről is gondoskodott. Csak ezek után, utolsónak hagyhatja el hajóját. A hajó ily elhagyásáról köteles a hajótulajdonosnak, a m. kir. tengerészeti hivatalnak s az elért szárazföldhöz legközelebb eső m. kir. konzulátusnak haladéktalanul jelentést tenni. Hajóút. Ütmegtétel módja. 74. §. A hajóparancsnok a megszabott utat, mihelyt csak lehetséges, megkezdeni s szükségtelen késedelem nélkül befejezni köteles. A megszabott hajóútról letérnie, abból kitérnie és az előre megszabott kikötőhelyeken kívül más kikötőhelyeken kikötnie csak gépüzemanyag, élelmiszer, ivóvíz felvétele vagy más fontos hajózási okból, továbbá akkor szabad, ha ez emberélet, a rakomány vagy más hajó megmentése végett szükséges. Ha az utat a megszabott irányban folytatni, vagy a rendeltetési helyen kikötni nem lehet, a hajóparancsnok köteles a leggyorsabb s legcélravezetőbb módon kikérni a hajótulajdonosnak vagy a legközelebb fekvő helyen tartózkodó képviselőjének utasítását. Ha ez nem lehetséges, vagy utasítás kellő időben nem érkezik, a hajóparancsnok jogosítva van legjobb belátása szerint, a reábízott érdekeket szemelőtt tartva, az utazást vagy más irányban folytatni, vagy valamely alkalmas kikötőben befejezni, vagy az akadály megszűntét valamely útbaeső kikötőben bevárni, vagy végül az anyakikötőbe, illetőleg a kiindulás helyére visszatérni. Mentési kötelezettség. Tengeri segély nyújtása. 75. §. A hajóparancsnok köteles a tengeren vagy a belvízen veszélyben levő hajónak, személyzetének s utasainak s életveszély között talált minden személynek, a fennálló nemzetközi egyezmények rendelkezéseit szem előtt tartva, segélyt nyujtanifeltéve, hogy ezt saját hajójának, sze, mélyzetének és utasainak komoly veszélyeztetése nélkül megteheti. A hajószemélyzet szerződtetése és elbocsátása. 76. §. A hajószemélyzetet a hajóparancsnok szerződteti és bocsátja el. A tisztikar szerződtetésénél és elbocsátásánál a hajótulajdonos kívánságát lehetőleg teljesíteni köteles. A gépszemélyzet tagjait lehetőleg a főgépésszel egyetértve kell szerződtetnie és elbocsátania. A hajószemélyzet tagját a szolgálati szerződés megkötése után nyomban köteles a hajóparancsnok a személyzeti jegyzékbe felvenni és ebben köteles a hajószolgálati szerződés lényeges tartalmát tüzetesen megjelölni, ha pedig a szerződést külön okiratba foglalták, ezt a személyzeti jegyzékben külön meg kell említeni. Az alkalmazás tényét, valamint a szolgálatból kiválás időpontját a hajóparancsnokköteles aszolgálati könyvbe, illetőleg az ideiglenes tengeri utazási engedélybe bejegyezni, A hajóparancsnok a személyzeti jegyzékbe foglalt szerződést a m. kir. tengerészeti hivatalnak, ha pedig a szerződést külföldön kötötték, az illető m. kir. követségnek, illetőleg konzulátusnak láttamozás végett bemutatni köteles. Fegyelmi hatalom. 77. §. A hajószemélyzet s a hajószolgálatra mások által alkalmazott személyek a szolgálatba lépéstől annak megszűnéséig a hajóparancsnok fegyelmi hatalma alatt állanak. A hajóparancsnok fegyelmi hatalmát egészen vagy részben visszavonásig a rangban következő fedélzeti tisztre átruházhatja. Fegyelmi hatalma folytán a hajóparancsnok a következő fegyelmi büntetéseket szabhatja ki:
