Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-767. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról" szóló 710. számú törvényjavaslat tárgyában

294 767. szám. ha a hajót engedelem nélkül elhagyja vagy kimarad a megszabott időn túl; ha tilos árut vagy más tárgyat engedelem nélkül hoz be a hajóra ; ha idegen személyt jogtalanul a hajóra bocsát vagy jogtalanul megengedi, hogy más járóművet a hajóhoz kössenek ; ha részeg a hajószolgálatban ; ha tűzzel és világítószerekkel vigyázatlan ; ha élelmiszert eltékozol; ha a hajószemélyzet más tagja által elkövetett fegyelmi vétségről, vagy a hajón megkísérlett vagy elkövetett bűncselekményről a hajóparancsnoknak nem tesz nyomban jelentést. A fegyelmi vétség az elkövetés napjától számított két hónap alatt elévül. A szolgálati szerződésből származó viták. 68. §. A hajótulajdonos es a hajóparancsnok, továbbá a hajóparancsnok és a hajószemélyzet tagja közt felmerülő magánjogi viták esetében a m. kir. tengerészeti hivatal s a m. kir. konzuli hivatalok, ideértve a tiszteletbeli konzulátusokat is, kérelemre vagy hivatalból egyességet kísérelhetnek meg a felek között. Az egyesség végrehajtható közokirat. Ha az egyesség nem jön létre, az igényeket a tengerészeti ügyekben eljáró illetékes bíróság előtt kell érvényesíteni. Ha a hajószolgálati szerződésből kifolyóan a hajóparancsnok és a hajószemélyzet tagja között nyilt tengeren vagy külföldön a szolgálat bármely okból való megszűntekor bérvita vagy egyéb magánjogi vita támad vagy a haza-, illetőleg visszaszállítás kötelezettsége válik vitássá, a hajóparancsnok vagy a hajószemélyzet érdekelt tagja ideiglenes intézkedésért a legközelebbi m. kir. konzulátushoz vagy a m. kir. tengerészeti hivatalhoz fordulhat. Az ideiglenes intézkedésre jogosult hatóság, ha egyesség nem sikerült, az alkalmazott fizetési, bér- vagy egyéb igénye tárgyában a felek meghallgatása után ideiglenesen határoz. A m. kir. tengerészeti hivatal a hajótulajdonost különösen indokolt esetben kötelezheti, hogy az alkalmazottnak járó készpénzilletményt s az esetleges haza-, illetőleg visszaszállítási költséget a hivatalnál letét útján nyomban biztosítsa. A hatóságnak általában arra kell törekednie, hogy a magyar tengerész külföldön ily esetekben ínségbe ne jusson s jogainak és érdekeinek védelme el ne maradjon. E végből a hajótulajdonos mérsékelt előleg kifizetésére is kötelezhető, de ily ideiglenes intézkedés tételénél különös gonddal kell mérlegelni, hogy a hajótulajdonos esetleges megtérítési igénye nincs-e veszélyeztetve. Ha a kötelezett fél az ideiglenes intézkedésnek eleget tenni vonakodik, a vállalat óvadéka is igénybe vehető. Az ideiglenes intézkedés addig marad hatályban, amíg az intézkedő hatóság, vagy a m. kir. bíróság hatályon kívül nem helyezi. 69. §. A hajószemélyzet magyar tagja a hajótulajdonos vagy a hajóparancsnok ellen idegen bíróság előtt pert nem indíthat vagy idegen hatóság előtt a szolgálatból kifolyólag panaszt nem emelhet. Ha ezt mégis megteszi, nemcsak az ebből támadható károkért felelős, hanem az addig megszolgált bért is elveszti. 3. A hajóparancsnok szolgálatára vonatkozó különös rendelkezések. A hajóparancsnok alkalmazása és a hajóparancsnoki tisztség vezérelvei. 70. §. A hajóparancsnokot a hajótulajdonos alkalmazza s bocsátja el. Nem lehet hajóparancsnokul alkalmazni azt, akinek parancsnokul alkalmazása ellen a m. kir. kereskedelemügyi miniszter kifogást tesz. 71. §. A hajóparancsnok köteles a hajón rendet tartani, a fegyelmet megóvni, a hajószemélyzet lelki és testi