Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-767. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról" szóló 710. számú törvényjavaslat tárgyában

290 767. szám. Ha az előző bekezdés 2. pontja esetében a hajószemélyzetnek a hajón kezelt beteg tagja meggyógyul, szol­gálatát folytatni köteles. A száraz­földi kezelés végett kihajózott személy szolgálatának folytatására meggy ó­gyulása esetében csak akkor jogosult, ha a szolgálatra addig jelentkezik a hajón, ameddig pótlásáról még gon­doskodás nem történt. Egyéb esetben a hajószolgálati szerződés — kivéve, ha a betegséget vagy sérülést a hajó­tulajdonos vagy a hajóparancsnok vét­kes magatartása idézte elő — hatá­lyát veszti; hatályvesztés esetében az alkalmazottnak igénye a jelen §. harmadik bekezdésében meghatározott készpénzillet menyre, valamint a ne­gyedik bekezdés 2. pontjában megha­tározott gyógykezelésre s ellátásra, ingyenes haza-, illetőleg visszaszállí­tásra, ha pedig szállítani nem lehet, a haza-, illetőleg visszaszállítás költsé­gére terjed ki. A jelen §. negyedik bekezdésének 1. pontja esetében a hajószemélyzet tagját fizetés (bér) nem illeti. Ha a hajószemélyzet tagját meg­betegedése következtében kórházi ke­zelés végett szárazföldre kellett szállí­tani, a hajóparancsnok köteles poggyá­szának megfelelő elhelyezéséről is gon­doskodni. Ha az alkalmazottat száraz­földön kellett visszahagyni a hajó szol­gálatában szenvedett baleset vagy oly betegség következtében, amelyet sem szándékos cselekményének, sem ha­nyagságának tulajdonítani nem lehet, ingyenes haza-, illetőleg visszaszállítást mindig követelhet. A haza-, illetőleg visszaszállítás alkalmával az illető személy szükséges poggyászának fuva­rozási költségét is meg kell térí­teni. A hajótulajdonos köteles a hajó­személyzet tagjait a magyar kir. kereskedelemügyi miniszter által ren­delettel megszabott módon baleset­ből származó rokkantság és halál ese­tére a rokkant személy, illetőleg az elhalt személynek törvényes örökösei javára a következő Összegek erejéig biztosítani: 1. a hajóparancsnokot és a főgépészt. 16.000 P, 2. az I. tisztet és a II. gé­pészt 13.000 P, 3. a többi tisztet 11.000 P, 4. a tisztjelölteket 2.000 P, 5. az altiszteket és szaká­csokat 5.000 P, 6. a kormányosokat, fűtőket 3.000 P, 7. a hajóslegényeket, szene­seket, hajóinasokat, kuk­tákat, pincéreket és egyéb alkalmazottakat 1.500 P erejéig. A hajótulajdonost a hajószemélyzet tagjait érhető balesetekből kifolyólag az előző bekezdésben megjelölt biztosí­tási kötelezettséget meghaladó egyéb kártérítési kötelezettség nem terheli. Fogságba jutás. 54. §. Ha a hajószemélyzet tagja a hajó szolgálatában tengeren vagy szá­razföldi kiszállása vagy kiküldetése al­kalmával —- vétkessége nélkül —- rab­szolgaságba vagy fogságba esik, a hajó­tulajdonos köteles kiváltásához ezer pengőig terjedhető vált ságösszeggel hozzájárulni. Elhalálozás. 55. §. Ha a hajószemélyzet tagja a hajószolgálati szerződés fennállása alatt meghal, az örökösöket a megszol­gált bér s ezenfelül további kéthavi szolgálatra eső arányos fizetés (bér) is illeti. A temetési költségeket a hajó­tulajdonos viseli. Ha a hajó az elhalálozás bekövetke­zésétől számított huszonnégy órán belül előreláthatólag kikötőbe ér, a holttestet, kivéve, ha az egészségügyi követelmények ezt nem teszik lehe­tővé, a hajóval tovább kell vinni és a kikötőbe érkezés után a szárazföldön kell eltemetni. Más esetben a temetés­nek a tengeren, a tengeri szokásoknak megfelelően kell történnie.

Next

/
Thumbnails
Contents