Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-767. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról" szóló 710. számú törvényjavaslat tárgyában

286 767. szám. Szabadság. 34. §. Más szerződési megállapodás hiányában megszakítás nélkül eltöl­tött egyévi hajószolgálat esetében a tisztikar tagját évi kétheti, a hajósze­mélyzet többi tagját pedig évi ötnapi szabadságidő illeti meg. A szabadságidő alatt csupán a fizetés jár. A szabadság idejét a kölcsönös érde­kek méltányos összeegyeztetése mel­lett a hajóparancsnokra a hajótulajdo­nos, a hajószemélyzet többi tagjára pedig a hajóparancsnok állapítja meg. Szolgálati érdekből a hajótulajdonos a hajóparancsnoknak, a hajóparancs­nok a személyzet egyes tagjainak járó szabadságidőt megszakíthatja, vagy azt egészen, vagy részben a következő évre elhalaszthatja. Ha a szabadság, illetőleg annak elhalasztott része a következő évben sem adható meg, az elmaradt szabadságért a fizetés alapján számított pénzbeli kárpótlás jár. A hajószemélyzet tagja, amennyi­ben a hajóparancsnokra nézve a hajó­tulajdonos, a hajószemélyzet többi tagjára nézve pedig a hajóparancs­nok megítélése szerint a hajószolgá­lat megengedi, rendkívüli szabadság kérésére is jogosult, ha igazolja, hogy magasabbrangú tengerészeti képesítés elnyerése végett vizsga kitűzését kérte, vagy családi vagy egyéb fontos okok­ból a szabadságra nélkülözhetetlen szükség van. A rendkívüli szabadság időtartamát s feltételeit a hajóparancs­nokra nézve a hajó tulajdonos, a hajó­személyzet többi tagjára nézve a hajó­tulajdonos megkérdezése után a hajó­parancsnok állapítja meg. Tengeri veszélyek. 35. §. Hajótörés fenyegető veszélye, valamint más tengeri veszély, így kü­lönösen a hajó vagy a rakomány ellen intézett erőszakos támadás esetében is a hajószemélyzet tagja a hajó és a rakomány megmentésére vonatkozó­lag megparancsolt vagy szükséges se­gítő munkát vonakodás nélkül, a legna­gyobb önfeláldozással nyújtani köteles és a hajóparancsnok beleegyezése nél­kül mindaddig, míg az maga is a hajón marad, a hajót el nem hagyhatja. Hajó­törés alkalmával a személyek és pod­gyászuk mentéséről, valamint a hajó részei, felszerelési tárgyak és a rako­mány biztonságba helyezéséről a hajó­parancsnok utasításai szerint minden erejével gondoskodni és a mentési munkában a bér és az ellátás további élvezete mellett közreműködni köteles. Segélynyújtási és mentési jutalom. 36. §. Az 1913 : 1. törvénycikkbe becikkelyezett, a tengeri segélynyúj­tásra és mentésre nézve bizonyos sza­bályok egységesítése céljából Brüsszel­ben létrejött nemzetközi egyezmény ér­telmében valamely veszélyben levő hajó, a hajón levő tárgyak, valamint a fuvardíj és a viteldíj javára szolgáló, hasznos eredménnyel járt segélynyúj­tásért vagy mentő ténykedésért meg­illető jutalomból elsősorban le kell vonni a hajótulajdonos mentésre fel­használt hajójában beállott valóságos károsodást, a mentés készkiadásait, a hajótulajdonos egyéb valóságos ká­rát ; a fennmaradó összeg kétnegyed részben a mentő hajó tulajdonosát, egynegyed részben a hajóparancsno­kot, egynegyed részben a közreműkö­dött személyzetet és pedig az utóbbia­kat fizetésük (bérük) arányában illeti. Ez a rendelkezés nem érinti a hajó­személyzetnek az idézett nemzetközi egyezmény 9. cikke értelmében a men­tésre vagy segélynyújtásra okot szol­gáltató baleset alkalmával emberi élet mentésében közreműködött tagjait megillető jutalomdíjat. Esemény jelentésnél és hajókáróvásnál közreműködés. 37. §. A hajószemélyzet tagja köte­les kívánatra az utazás közben előfor-

Next

/
Thumbnails
Contents