Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-767. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról" szóló 710. számú törvényjavaslat tárgyában

286 767. szám. Szabadság. 34. §. Más szerződési megállapodás hiányában megszakítás nélkül eltöltött egyévi hajószolgálat esetében a tisztikar tagját évi kétheti, a hajószemélyzet többi tagját pedig évi ötnapi szabadságidő illeti meg. A szabadságidő alatt csupán a fizetés jár. A szabadság idejét a kölcsönös érdekek méltányos összeegyeztetése mellett a hajóparancsnokra a hajótulajdonos, a hajószemélyzet többi tagjára pedig a hajóparancsnok állapítja meg. Szolgálati érdekből a hajótulajdonos a hajóparancsnoknak, a hajóparancsnok a személyzet egyes tagjainak járó szabadságidőt megszakíthatja, vagy azt egészen, vagy részben a következő évre elhalaszthatja. Ha a szabadság, illetőleg annak elhalasztott része a következő évben sem adható meg, az elmaradt szabadságért a fizetés alapján számított pénzbeli kárpótlás jár. A hajószemélyzet tagja, amennyiben a hajóparancsnokra nézve a hajótulajdonos, a hajószemélyzet többi tagjára nézve pedig a hajóparancsnok megítélése szerint a hajószolgálat megengedi, rendkívüli szabadság kérésére is jogosult, ha igazolja, hogy magasabbrangú tengerészeti képesítés elnyerése végett vizsga kitűzését kérte, vagy családi vagy egyéb fontos okokból a szabadságra nélkülözhetetlen szükség van. A rendkívüli szabadság időtartamát s feltételeit a hajóparancsnokra nézve a hajó tulajdonos, a hajószemélyzet többi tagjára nézve a hajótulajdonos megkérdezése után a hajóparancsnok állapítja meg. Tengeri veszélyek. 35. §. Hajótörés fenyegető veszélye, valamint más tengeri veszély, így különösen a hajó vagy a rakomány ellen intézett erőszakos támadás esetében is a hajószemélyzet tagja a hajó és a rakomány megmentésére vonatkozólag megparancsolt vagy szükséges segítő munkát vonakodás nélkül, a legnagyobb önfeláldozással nyújtani köteles és a hajóparancsnok beleegyezése nélkül mindaddig, míg az maga is a hajón marad, a hajót el nem hagyhatja. Hajótörés alkalmával a személyek és podgyászuk mentéséről, valamint a hajó részei, felszerelési tárgyak és a rakomány biztonságba helyezéséről a hajóparancsnok utasításai szerint minden erejével gondoskodni és a mentési munkában a bér és az ellátás további élvezete mellett közreműködni köteles. Segélynyújtási és mentési jutalom. 36. §. Az 1913 :

1. törvénycikkbe becikkelyezett, a tengeri segélynyújtásra és mentésre nézve bizonyos szabályok egységesítése céljából Brüsszelben létrejött nemzetközi egyezmény értelmében valamely veszélyben levő hajó, a hajón levő tárgyak, valamint a fuvardíj és a viteldíj javára szolgáló, hasznos eredménnyel járt segélynyújtásért vagy mentő ténykedésért megillető jutalomból elsősorban le kell vonni a hajótulajdonos mentésre felhasznált hajójában beállott valóságos károsodást, a mentés készkiadásait, a hajótulajdonos egyéb valóságos kárát ; a fennmaradó összeg kétnegyed részben a mentő hajó tulajdonosát, egynegyed részben a hajóparancsnokot, egynegyed részben a közreműködött személyzetet és pedig az utóbbiakat fizetésük (bérük) arányában illeti. Ez a rendelkezés nem érinti a hajószemélyzetnek az idézett nemzetközi egyezmény 9. cikke értelmében a mentésre vagy segélynyújtásra okot szolgáltató baleset alkalmával emberi élet mentésében közreműködött tagjait megillető jutalomdíjat. Esemény jelentésnél és hajókáróvásnál közreműködés. 37. §. A hajószemélyzet tagja köteles kívánatra az utazás közben előfor-