Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-767. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról" szóló 710. számú törvényjavaslat tárgyában

280 767. szám. A tisztikar tagjai a többi hajószemélyzetnek fellebb valói. A fedélzetmester a fedélzeti, legénység tagjainak, a gépápoló (gépmester) a géplegénység tagjainak fellebb valója. A hajószemélyzet szolgálati beosztása tekintetében a hajóparancsnok rendelkezik. Csak a hajótulajdonos vagy a hajóparancsnok által alkalmazott személy tagja a hajószemélyzetnek. 4. §. A hajószemélyzet képesítését és rangviszonyait, amennyiben ez a törvény nem rendelkezik, külön jogszabályok határozzák meg. A hajószemélyzet alkalmazásának előfeltételei. 5. §. A hajószemélyzet tagjául nem szabad alkalmazni olyan magyar állampolgárt, akit a m. kir. tengerészeti hivatal szolgálati könyvvel el nem látott. A hajólegénység tagjául ideiglenesen olyan magyar állampolgárt is szabad alkalmazni, akinek a m. kir. tengerészeti hivataltól kiállított szolgálati könyve ugyan nincs, de a m. kir. tengerészeti hivataltól vagy m. kir. követségtől, vagy konzulátustól kiállított ideiglenes tengeri utazási engedélye van; ilyen ideiglenes tengeri utazási engedély nélkül is szabad felvenni ideiglenes hajólegénységi szolgálatra személyi adatait kellően igazolni tudó magyar állampolgárt, ha behajózási helyén utazási engedély kiállítására jogosított hatóság nincs, de mihelyt erre mód van, ideiglenes tengeri utazási engedélyt vagy szolgálati könyvet kell szereznie. Az ideiglenes tengeri utazási engedély kiállításától egy évig érvényes, ez idő alatt a hajóparancsnok köteles szolgálati könyv kiállításáról gondoskodni. 6. §. Matróznak csak olyan személyt szabad alkalmazni, aki hajóinasként, illetőleg hajólegényként legalább hat hónapig tengeren szolgált. Gépápolónak csak olyan személyt szabad alkalmazni, aki tengeren legalább hat hónapig mint fűtő szolgált. Fűtőnek csak azt szabad alkalmazni, aki tengeren legalább hat hónapig mint szenes dolgozott. Három hónapi szenesi szolgálat után is szabad fűtőnek alkalmazni azt, aki belvizeken vagy a szárazföldön legalább három hónapig fűtői szolgálatot teljesített. Önálló szakácsnak csak azt szabad alkalmazni, aki legalább hat hónapig tengeren szolgált. 7. §. A gyermekek és fiatalkorúak alkalmazása tekintetében fennálló külön jogszabályokat ez a törvény nem érinti. A szerződés alaki és tartalmi kellékei. Szerződési módok. 8. §. A hajószolgálati szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. A szerződést úgy is meg lehet kötni, hogy a személyzeti jegyzékbe foglalják. A személyzeti jegyzékbe foglalt szerződést aláírás előtt fel kell olvasni, az aláírók által értett nyelven megmagyarázni s ennek tanúsítása mellett azt a szerződő felek aláírják. A szerződésből eredő viták tárgyában az eljárás —- választott bíróság esetét kivéve — kizárólag a magyar bíróságok s magyar hatóságok hatáskörébe tartozik. 9. §. A hajószolgálati szerződés : 1. előre meghatározott útra (útra átalányért szerződés), 2. előre meghatározott időre (időre szerződés), 3. előre meg nem határozott időre (határozatlan időre szerződés) szólhat. A szolgálati szerződésnek tartalmaznia kell: 1. a hajónak megjelölését, amelyen a szolgálat teljesítendő ; 2. a megteendő utat vagy a végigszolgálandó időt, vagy azt, hogy az időtartam határozatlan ; 3. a szolgálatot; 4. a kikötőt, ahol és a napot, amelyen