Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-767. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról" szóló 710. számú törvényjavaslat tárgyában

278 767. szám. Az 59. §. első bekezdésének 5. pontjában a »megsebesül« szó helyébe a bizottság a »megsérül« szót iktatta be, mert a szabályozni kívánt fogalmat ez a szó szélesebb értelemben határozza meg. A 77. §. utolsó bekezdésében a bizottság szükségesnek találta annak kidomborít ásat, hogy a hajóparancsnok által elkövetett fegyelmi vétség tárgyában a magyar királyi tengerészeti hivatal panasz alapján vagy hivatalból járhasson el és határozhasson és ehhez képest ez utolsó bekezdés első három sora helyébe a következő mondatot iktatja: »A hajóparancsnok által elkövetett fegyelmi vétség tárgyában a m. kir. tengerészeti hivatal panasz alapján vagy hivatalból jár el és határoz ;«. A 109. §. első bekezdését illetően a bizottság összhangot kíván teremteni a másodfokú bíráskodás tekintetében az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-ának 3. pontjában foglalt rendelkezéssel és ehhez képest törölte a »végsőfokon« szó után következő részt és a törölt rész helyébe a következő rendelkezéseket veszi fel: »a belügyminisztériumban szervezett kihágási tanács bíráskodik; a tanácsülésben részvételre jogosult szakminiszter alatt (1929; XXX. t.-c. 59. §. 3. pont) a m. kir. kereskedelemügyi minisztert kell érteni.« Alii. §-ba a bizottság világosság kedvéért beveendőnek tartotta az »amenynyiben szükséges« szavak után a következő szavakat: »a tengeri hajóknak belvízi hajózására is kiterjedően«,— mert a bizottság álláspontja szerint a m. kir. tengerészeti hivatal s a tengeri ügyekben eljáró m. kir. révhivatalok szervezetének és hatáskörének a belvízi hajózásra való kiterjesztésére egyelőre csupán a tengeri hajóknak belvízi hajózása tekintetében van szükség. A bizottság meggyőződése szerint egyelőre nem merül fel annak a szüksége, hogy a tengerészrendtartás rendelkezései a belvízi hajózásra is akár változatlanul, akár módosításokkal kiterjesztessenek ; ami a belvízi hajózás tekintetében a kiterjesztés joganyagába beletartozik, azt a törvényjavaslat 111. §-a az előbb említett módosítással a fennálló szükség mértékéig már szabályozta, további kiterjesztés tárgyi szükségessége nem merül fel, ennélfogva a bizottság a 112. §-ból kihagyta ezeket a szavakat: »ennek a törvénynek a rendelkezéseit a belvízi hajózásra is változatlanul, vagy a szükséges módosításokkal és kiegészítésekkel rendelettel kiterjeszthesse és az ily rendeletét kiegészítse és módosítsa, hogy«. A bizottság egyéb tekintetben elfogadta a törvényjavaslatot, amely nagy lépést jelent a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati jogviszonyai területén, mert modern elveken alapul és emellett számos rendelkezésével törekszik a tengeri fegyelem megőrzésére. De ezeken felül a törvényjavaslat a tengeri magánjog körébe vágó rendelkezéseivel elhagyja a szorosan vett szolgálati jogviszony terület et és jelentős intézkedésekkel gazdagítja a tengeri magánjogot is, amely nálunk jórészben szokásjogon alapszik. A hajóparancsnok magánjogi hatáskörének tüzetes kiépítésével a javaslat tengeri magánjogunk szolgálatába is állott és a magyar törvényhozás a bizottság meggyőződése szerint ezzel megvalósítja jelentékeny részben azokat a jogalkotási törekvéseket, amelyek nálunk már évtizedekkel ezelőtt a tengeri magánjog rendszeres kiépítését tűzték ki céljukul. Éppen ezért kéri az együttes bizottság a t. Képviselőházat, hogy a javaslatot úgy általánosságban, mint — a bizottság módosításaival — részleteiben is elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottságának 1934. évi május hó 7-én tartott együttes ülésében. Dezseőffy Aurél s. k. Zsindely Ferenc s. k. az együttes bizottság elnöke. az együttes bizottság élőadója