Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.
Irományszámok - 1931-766. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1932/33. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
766. szám. 219 A zárszámadás előírási adatai szerint a költségvetésen alapuló és az előirányzatnélküli kezelésben együttvéve mutatkozó 62,633.434 P 04 f hiánnyal szemben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben jelentkező 64,089.210 P 69 f felesleg közötti különbség 1,455.776 P 65 f teszi ki az állami üzemek valódi kezelésénél a felesleget. Együttesen az állami közigazgatás és állami üzemek eredményei: ámbár a költségvetési törvény szerint az előirányzatnál hiány nincs, az előző évről áthozott beruházási hitelmaradványok tekintetbevételével a költségvetésben mégis 11,201.949 P 07 f hiány jelentkezik. Minthogy azonban a törvényes felhatalmazáson alapuló kezelés előirányzata 90,310.433 P 82 f felesleget tüntet fel, a zárszámadás szerint az előirányzatban végeredményben 79,108.484 P 75 f a felesleg. Ezzel szemben a zárszámadásban az előírás adatai alapján a költségvetésen alapuló és az előirányzatnélküli kezelésben együttesen mutatkozó 44,476.265 P 67 f hiánnyal ellentétben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben mutatkozó 90,310.433 P 82 f felesleg figyelembevételével 45,834.108 P 15 f-rel volt a bevétel több mint a kiadás. A fentiekben a zárszámadás előírási adatai vannak az előirányzattal szembeállítva. Az összehasonlításnál azonban számba kell venni, hogy a postatakarékpénztár útján lebonyolított állami pénzkezelésnél a kiadások legnagyobbrészt még az előírás évében lerovásra kerülnek, a bevételeknél ellenben az előírás jelentékeny része hátralékban marad, tekintettel arra, hogy ezek egy része a gazdasági viszonyokhoz képest esetleg csak hosszabb idő leteltével, más része pedig különböző okok miatt be sem hajtható. Az államháztartás helyes megítélése érdekében a lerovási eredményeket is össze kell hasonlítani az előirányzattal. Ezek szerint az állami közigazgatásnál: az előirányzat, a költségvetési törvény, a hitelmaradványok áthozatala és a külön felhatalmazások szerint a felesleg 21,512.688 P 34 f, ezzel szemben a zárszámadás szerint a lerovás a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben és hátralékkezelésben együttesen mutatkozó 26,202.659 P 04 f felesleg levonva a költségvetésen alapuló, és az előirányzatnélküli kezelés együttesen 34,706.264 P 68 f hiányából, a hiány még mindig 8,503.605 P 64 f-t tesz ki. Az állami üzemeknél a vonatkozó előirányzat, a költségvetési törvény és áthozott hitelmaradványok alapján 57,595.796 P 41 f felesleg mutatkozik, ezzel szemben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló és az előirányzatnélküli kezelésben előállott 69,583.432 P 02 f feleslegből a költségvetésben mutatkozó 67,623.422 P 79 f a zárszámadás szerinti lerovás 1,960.009 P 23 f felesleget tüntet fel. . Az állami közigazgatás és állami üzemek együttes eredményei az előirányzat szerint megállapított 79,108.484 P 75 f felesleggel szemben a valódi kezelés lerovási adatai szerint a bevétel 6,543.596 P 41 f-rel volt kevesebb, mint a kiadás. Az itt kimutatott 6*5 millió P pénztári hiány csupán a szorosabb értelemben vett pénztári kezelés eredményét tünteti fel, holott a bevételek és kiadások között rendkívüli tényezők is foglaltatnak, amelyek nélkül az eredmény még kedvezőtlenebb, illetve végeredményében még nagyobb összegű hiány mutatkozik. Ezeket a rendkívüli tényezőket pedig ezúttal, amikor az állami zárszámadás jövedelmi és vagyonmérlege még mindig hiányzik, figyelmen kívül hagyni nem szabad. Ezen tényezők figyelembevételével a valódi kezelésnél mutatkozó hiány a következőkben állapítható meg azzal, hogy a kölcsönökkel kapcsolatos kamatok is kezelési költségek az összeállításnál számításba nem vehetők. 28*
