Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-727. A m. kir. miniszterelnöknak az 1934/35. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

727. szám. 149 (42. sz. m. folytatás.) 5. A baleset leírása a 4. alatti bemondása alapján : a.) Mikor történt a baleset? (Napszaka, óra, a nap megnevezése : pl. hétfő, kedd stb.) 5. }}) Hol történt a baleset? (Község, puszta, major, udvar, szérű, istálló, szántóföld, erdő, legelő, országút, vasúti állomás, műhely stb.) ' 5. c) Munkaközben vagy munkán kívül érte-e a baleset? 5. d) Ha munkaközben, milyen munka (szántás, vetés, aratás takarmányhordás stb.) közben történt az és mi^ okozta a sérülést (kasza, eke, szecskavágó, lórúgás stb.)? ' 5. e) A sérülés neme (törés, zúzódás stb.) s a sérült testrész megnevezése (fej, láb, kar, jobb, bal) : 5. f) Ivott-e a sérült a sérülés napján szeszesitalt s ha igen, milyent, mennyit és mennyi idővel a sérülés előtt? 5. g) A baleset előtt munkábaállás vagy felváltás óta hány órát töltött a sérült munkában? 6. Orvosi segélynyújtás : a) Az első segélyt nyújtó orvos neve és lakhelye? Pénztári orvosi teendőket ellátó (községi, kör-, városi kerületi) orvos, vagy magánorvos-e? 6. b) A folytatólagos gyógykezelést teljesítő orvos neve és lakhelye ? Pénztári orvosi teendőket ellátó (községi, kör-, városi kerületi) orvos vagy magánorvos-e? 6. c) Mi tette elkerülhetetlenül szükségessé magánorvos segélyének igénybevételét a) és b) esetben? 6. d) Mikor nyújtották az első orvosi segélyt? 6. e) Ha ezt 24 órán belül igénybe nem vették, mi volt a késedelem oka? * 6. f) Saját, munkaadója lakásán vagy kórházban gyógykezelik-e a sérültet? Ha kórházban, melyikben és mikor, tengelyen, avagy vasúton szállították-e oda és kinek az intézkedésére? 6. g) A kezelőorvos lakhelye és a gyógykezelés helye közt mennyi a hivatalosan megállapított km-távolság? 6. h) Mennyi a sérülés (vagy a sérült lak-) helye és a kórház közötti hivatalosan megállapított kilométer-távolság? (A kórházbaszállítás távolsága?) 7. A baleset ügyében eszközölt kihallgatások : a) Kik voltak a baleset szemtanúi ? 7. b) Hogy adják elő a baleset megtörténtét az alant felsor Ha több tanú van, legalább két érdektelen tanút ' adó, munkaadót vagy intézkedésre jogosult megbízottját Ha a bemondások eltérők vagy a lenti helyen el jegyzőkönyvbe foglalandók. (A kihallgatás során megállapítandó, vájjon forognak-e fönn az 0. G. M. segélyére, illetőleg ha munkaadó van, ennek a költse kizárják. MegáÜapítandó tehát, vájjon az illető a sérülést szándékc rendszeresen szesztartalmú italt, az utolsó 48 órában ivott-e és mer részeg volt-e, a sérült vagy munkaadója a baleset megtörténtében ság vagy mulasztás terheli-e2 Ha a sérült nevének megjelölése nélk a kihallgatás során különös súly helyezendő annak megállapítására gépnél, annak mely részénél és milyen munkát teljesített az illető hogy az 0. G. M. nem nyújt segélyt az esetben sem, ha a baleset, ifi de bányában, kohóban, gyárban, építkezésnél (kivéve a gazdasá napszámosmunka, vagy katonai szolgálat közben történt meg.) oltak? kell kihallgatni és ha van munkais. nem férnek, azok külön-külön oly körülmények, melyek a sérültnek ^megtérítésre vonatkozó jogosultságát san maga idézte-e elő, iszik-e naponta myit, illetve a baleset megtörténtekor hibás volt-e s őket vétkes gondatlanul átalányban biztosított gépmunkás, is, vájjon miféle és milyen gyári számú • a baleset pillanatában. Megjegyzendő, tlál külföldön vagy belföldön ugyan, ji építkezéseket) teljesített bér- vagy ,