Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-709. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 19301:XVIII.törvénycikk egyes rendlekezéseinek módosításáról

250 709. szám. hatóságtól való függetlenségét épp olyan védelem alá kell helyezni, mint a számszék igazgatóját és helyettesét. A szakasz (2) bekezdése a törvényhatósági tanács megszüntetése folytán bővebb indokolásra nem szorul. A 16. §-hoz. A szakasz (1) bekezdését a törvényhatósági tanács megszüntetése indokolja. A szakasz (2) bekezdése az 1930 : XVIII. t.-c. 71. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kiegészíti annyiban, hogy világos rendelkezést ad arra nézve, hogy a központi pénztár pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezéséről a polgármester a központi pénztár igazgatója útján gondoskodik, amit a számvitel és a pénzkezelés rendje indokol. Viszont eltér az említett törvény 71. §-ának (3) bekezdésétől annnyiban, hogy a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemek, valamint az önálló vagyonkezelésű intézetek, közintézmények és közművek pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezése kérdésében az intézkedést — az üzemi stb. igazgatóság helyett — a polgármesterre bízza. Ez a változás a székesfőváros vagyoni érdekeit kívánja fokozottabban biztosítani és e mellett az üzemek, intézetek stb. gazdálkodásának pénzügyi eredményességét sem veszélyezteti, mert a polgármester a pénzkészletek elhelyezése felől, az üzemek, intézetek stb. vezetői útján gondoskodik. A 17. §-hoz. Az 1930 : XVIII. t.-c. 74. §-ának (1) bekezdése szerint a székesfőváros a saját készpénz vagyonán felül a kezelése alatt álló gyámpénztár, alapok, stb. kész pénzfeleslegeit is igénybeveheti függő kölcsön alakjában és az igénybevételt a törvényhatósági tanács engedélyezi. A törvényhatósági tanácsnak ezt a hatáskörét a javaslat 17. §-a most a polgármesterhez utalja, aki azonban az igénybevételt a törvényhatósági bizottságnak utólagosan bejelenteni köteles. Ezt a megoldást célszerűségi szempontok indokolják, mert az igénybevétel felől rendszerint sürgősen kell intézkedni, viszont a törvényhatósági bizottság felügyeleti és ellenőrző jogának gyakorlását az utólagos bejelentés kielégítően biztosítja. A 18. §-hoz. Az 1930 : XVIII. t.-c. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra vonatkozólag, hogy a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemek költségvetését ki hajtja végre. Oka ennek nyilvánvalóan az volt, hogy a törvény önként értetődőnek tartotta, hogy ezekre az üzemekre is vonatkozik a törvény 77. §-ának (1) bekezdése, amely szerint a költségvetést a polgármester hajtja végre. Az esetleges félreértések és viták elkerülése céljából ezt mondja ki a javaslat 18. §-a. A 19—21. §-okhoz. A 19. és 20. §. a székesfővárosnak nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemeire vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A fővárosi üzemeknek ez a csoportja nem önálló jogi személy, vagyonuk a székesfővárosnak külön célra rendelt saját vagyona, tulajdonosuk kizárólag a székesfőváros közönsége és ennek megfelelően működésük szabályozásánál a szorosan vett törvényhatósági igazgatás, továbbá az ezzel kapcsolatos kormányhatósági felügyelet és ellenőrzés teljes mértékben érvényesül, nem úgy, mint a 21. §-ban szabályozott azoknál az üzemeknél, vagy vállalatoknál, amelyeket a székesfőváros kereskedelmi társaság alakjában tart fenn. A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930: XVIII. t.-c. 89. §-ában szabályozott üzemigazgatóságok helyett, ennek a javaslatnak 19. §-a üzemi választmány szervezését engedi meg. Lényeges különbség az üzemigazgatósággal szemben, hogy az üzemi választmány tanácsadó, véleménynyilvánító és ellenőrző testület lesz, amivel szemben az üzemigazgatóságot az 1930 : XVIII. t.-c. idézett §-ának rendelkezése szerint a székesfőváros üzemében intézkedő jogkör illette meg.