Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-709. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 19301:XVIII.törvénycikk egyes rendlekezéseinek módosításáról

709. szám. 245 kezesek csoportosításánál a törvényjavaslat külön tárgyalja a törvényhatósági tanácsnak az alaptörvény 47. §-ában megállapított ügyintéző hatáskörét és külön veszi azokat az ügyköröket, amelyek elszórtan a törvény különböző szakaszaiban biztosítanak hatáskört a törvényhatósági tanácsnak. Az 1930: XVIII. t.-c. 47. §-ában megállapított ügyintéző hatáskör megosztása felől a törvényjavaslat 6. és 7. §-a rendelkezik. Nem ölelik fel ezek a szakaszok a törvényhatósági tanácsnak a tisztviselők választására vonatkozó jogkörét és fellebbviteli hatáskörét, mert a tisztviselői és egyéb állások betöltésének kérdését a törvényjavaslat a 11. §-ban egységesen újra szabályozza, a fellebbviteli hatáskörben bekövetkezett változást pedig a javaslat az alaptörvény 104. §-a (2) bekezdésének módosításával kapcsolatban a 24. §-ban viszi keresztül. Ezenfelül nem tartalmaznak természetszerűleg rendelkezést ezek a szakaszok a törvényhatósági tanács ama ügyköreinek átszállásáról sem, amelyek a törvényhatósági tanácson felül a törvényhatóság más szervét eddig is megillették, amelyekben tehát intézkedésre szükség nincs. Ilyenek az említett törvényszakasz (1) bekezdésének b), d) és f) pontjaiban felsorolt ügyek. A 6. §. (1) bekezdése szerint a törvényhatósági bizottsághoz kerül vissza a törvényhatósági tanácsnak egyik legfontosabb hatásköre : az 500.000 P értéket meg nem haladó vagyonszerzés, elidegenítés, terhes szerződés vagy egyéb jogügylet kötése kérdésében való határozathozatal. Ez a hatáskör voltaképen csorbítatlanul száll vissza a törvényhatósági bizottságra, mert ebben a tekintetben nem jelent kivételt az, hogy a költségvetés keretén belül a 100.000 P értéket meg nem haladó ilyen ügyekben a polgármester határoz. Ezekben az ügyekben a javaslat a polgármesternek az intézkedés jogát ugyanis csak akkor adja meg, ha az önkormányzat irányító akarata ide vonatkozólag a költségvetésben már kifejezésre jutott. A 6. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezi az 1930 XVIII. t.-c. 42. §-ának (2) bekezdését, amit a törvényhatósági tanács megszüntetése indokol. Megjegyzem, hogy az ezzel kapcsolatos hatáskörátszállásról a javaslat 23. §-a intézkedik. A 7. §. az 1930 : XVIII. t.-c. 47. §-ában felsorolt ügyek közül azokat utalja a polgármester hatáskörébe, amelyek inkább végrehajtási természetűek, vagy pedig amelyek a polgármester igazgatási, felügyeleti és ellenőrző tevékenységéhez tartoznak. Ezért ezekben az ügyekben a felelősség szempontjából —• éppen az önkormányzat érdekeinek megóvása okából —- nagyon is kívánatos, hogy ezekben egyéni hatóság : a polgármester járjon el. A 8. §-hoz. Az 1930 : XVIII. törvénycikk — mint fentebb említettem — a 47. §-ban felsorolt ügyeken felül a törvény különböző szakaszaiban elszórtan más ügyekben is állapít meg hatáskört a törvényhatósági tanács részére. Ezekben az ügyekben most a hatáskört túlnyomóan a javaslat 8. §-a rendezi. Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt ügyek nyilvánvalóan a törvényhatósági bizottság hatáskörébe kívánkoznak ; a b) pontban felsorolt ügyek pedig természetüknél fogva a polgármester hatáskörébe valók. Az önálló indítvány tárgyalására vonatkozó javaslattétel ugyanis szorosan belevág a polgármester előkészítő hatáskörébe ; a kerületi választmány állandó tagjainak névszerinti megjelölése pedig nem több a törvényben pontosan meghatározott feltételek fennforgásának egyszerű megállapításánál és ezért mind a két ügyet nyugodtan a polgármesterre bízhatjuk. Ezenfelül az egyéni felelősség szempontja miatt a polgármester hatáskörébe való a székesfőváros vagyona hasznosítása módjának és a változó körülményektől függő használati díjak mérvének a megállapítása is. A 8. § a hatáskörnek ügyek szerinti megosztásán felül egyéb olyan általános érvényű és a törvényhatósági tanács megszüntetésével kapcsolatos rendelkezéseket