Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-709. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 19301:XVIII.törvénycikk egyes rendlekezéseinek módosításáról

236 709. szám. a mai körülmények között, amikor a polgármester vezetőtevékenysége a törvény­hatósági tanács hatalmának súlya mellett egészen elsorvad, a székesfőváros köz­igazgatásának miként való vezetéséért felelősségrevonást alkalmazni alig lehet. Ha pedig ezt a tényt megállapítottuk, mint ahogy ennek a ténynek a valóságát nézetem szerint nem lehet kétségbe vonni, akkor azt hiszem, nem kell már tovább fej­tegetnem azt, hogy a felelősségrevonás lehetőségének a hiánya bármelyik közület, de különösen az ország fővárosa ügyeinek az intézésénél milyen nagy veszedelmet jelent. Ennek az áldatlan helyzetnek a nyomán, a székesfőváros ügyeinek intézésé­ben lépten-nyomon mutatkoznak olyan hibák, amelyeknek okát főként a fele­lősség nélküli párturalomban lehet megtalálni. Közismert dolog, hogy a párt­politikát az önkormányzati életből teljesen kiküszöbölni nem lehet; annak a székesfővárosban éppen úgy, mint kisebb-nagyobb mértékben más törvényható­ságokban , eddig is megvolt és megvan a szerepe. Ez azonban olyan kóros tünete­ket soha és sehol nem öltött, mint a székesfőváros életében azóta, amióta az új fővárosi törvény alapján a törvényhatósági tanács a működését megkezdette. A törvényhatósági tanács működése révén az igazgatás mindenekfölött szükséges tárgyilagosságának rovására pártpolitikai szempontok jutottak gyakran érvé­nyesüléshez. Eontos intézkedéseket nem tudott megtenni a törvényhatósági tanács akkor, ha azok pártpolitikai szempontból ellenszenvesek lettek volna. Köztudomású, hogy a pártpolitikai szempont az irányadó még a legkisebb állások betöltésénél és a legjelentéktelenebb alkalmaztatásoknál is. A tisztviselők a pártbefolyások alól nehezen tudják magukat kivonni, mert őket vagy maga a törvényhatósági tanács választja, vagy előmenetelükre a törvényhatósági tanács a kialakult párturalom következtében erős befolyást gyakorol. Ezért a tiszt­viselői kar opportunitási okokból is a különböző befolyásoknak enged, vagy önkény­telenül is azok hatása alatt áll; a vezető politikai pártok felé igazodik, létét és előmenetelét azokhoz fűzve gondolja biztosítani. Ezen az úton haladva olyan helyzet állhat elő, amely végeredményben odavezet, hogy még a polgárok ügyei­nek intézésénél is az egyes pártokhoz való tartozás lesz a vezető szempont. Köz­ismert dolog, hogy úgy a közigazgatási, mint az üzemi tisztviselők alkalmazásá­nál az egyes pártok egymás között az állásokat elosztják és a polgármesterre gyakorolt nyomás azt eredményezi, hogy az alkalmazások ekként, ennek az elosz­lásnak megfelelően, a pártok kívánságai szerint történnek. Nem mindig csak a rátermettség tehát az, amelyet az állások betöltésénél, illetőleg az alkalmazásoknál lehető szempont gyanánt vesznek figyelembe, hanem az egyes partokkal való összeköttetés. Ezeknek megállapítása nem akar vád lenni senki ellen, mert kétségtelen, hogy bármilyen más párt, vagy pártok játszanának döntő szerepet a főváros életében, ugyanezek a visszás jelenségek a jelenlegi törvény rendszere mellett bekövetkeztek volna. Viszont azonban mindenkinek be kell látnia, hogy ezekért az állapotokért a felelősséget a kormány tovább nem viselheti. Ezeket az állapotokat meg kell szün­tetni. Ennek a célnak a szolgálatában áll az a törvényjavaslat, amelyet ezennel a t. Képviselőház elé van szerencsém terjeszteni. Ami általában a székesfőváros egész közigazgatásában mutatkozó rendellenes­ségeket illeti, a bajok főforrását — amint fentebb már kifejtettem —• a törvény­hatósági tanácsban látom. Azt hiszem tehát, hogy ha ezt az intézményt megszün­tetjük, akkor elérjük azt is, hogy az önkormányzat hatósági szervei között az egészséges egyensúly ismét helyreáll, a törvényhatósági bizottság visszakapja a vezetőszerepét, elérjük azt, hogy a tisztviselők egyéni felelőssége fokozottabban előtérbe fog lépni és végül elérjük azt, hogy az ügyek intézésében a pártbefolyás

Next

/
Thumbnails
Contents