Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-584. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével, valamint a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétséggel gyanúsított Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

34 584. szám. mozódnak föl azok a tőkék, amelyeket a munkások kizsákmányolására és elnyomására használnak föl.» Ezek a részek, kapcsolatban a cikk egész tartalmával, a bíróság megkeresése szerint az 1921 : III. t.-c. 7. §.-ába ütköző a magyar állam és nemzet ellen elkövetett vétségnek, valamint a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének a jelenségeit tüntetik fel. A második közlemény, amely a bíróság megkeresése szerint az 1921 : III. t.-c. 6. §-ába ütköző, a csendőrség ellen való izgatás vétségét valósítja meg, a következőképpen szól : «A miniszterelnök úr arról szónokol, hogy ő megértéssel nyújt testvéri jobbot a magyar munkásnak. A mindenkori belügyminiszterek nyakra-főre hangoztatják, hogy a szervezkedési szabadságon soha csorbát nem üt a hivatalos hatalom. így volna ez valóban ? Nem így van. Ügy van, hogy a magyar munkás felé nem a kegyelmes urak jobbjait nyújtogatják, hanem a csendőröklöt, hogy a magyar munkás szervezkedési szabadságát akkor tapossa sárba a hivatalos hátalom, amikor neki tetszik. Ezt bizonyítja az a panaszos levél is, amelyikben büdszentmihályi elvtársaink kesergik el azt a bántó, megalázó büntetést, amelyekben a csendőrök részesítik őket azért, mert szervezkedni mernek. A magyar munkásnak tilos szociáldemokrata elveket vallani. A magyar munkás lehet a kizsákmányolás áldozata, de a szociáldemokrácia táborához csatlakozni nem szabad neki, mert ebben megakadályozza a — csendőr. Büdszentmihályi elvtársaink szervezkedő gyűlést akartak tartani. Ezt annak rendje és módja szerint bejelentették az illetékes helyen. Mi lett a vége? Hivatalos kötelességéhez híven tudomásul vette a főszolgabíró úr? Nem vette, ellenben a csendőrök házról házra járva, a gyűlés bejelentőit felkeresték: —• Piszkos, büdös kommunisták, ti akartok gyűlésezni ? -— és összeverték a bejelentés aláíróit. Az összevert emberek egyike ma is ágyban fekvő beteg. A megalakítani akart pártszervezet egyik vezetőjét azzal fenyegették meg : Nem nyugszunk addig, amíg el nem hagyjátok az elvet. — A főszolgabírói basáskodás nem veszi tudomásul a gyűlést, a pártszervezet megalakítását, hogy teljesen a csendőri önkénynek szolgáltassa ki a szociáldemokraták működését. Hivatalos hatalommal kényszerítik föld alá. Urak ez nem jól van így : a föld alá kényszerített erő veszedelmes is lehet. Kevesebb frázist, több megéüést a magyar munkásokkal szemben.» A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, mert a sajtóközlemények a megjelölt bűncselekmények megállapítására alkalmasak, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze' fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1933. évi június hó 28. napján tartott ülésében. i Hajós Kálmán s. k., Váry Albert s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója.