Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-683. Az 1926:XXII. t.-c. 32. §-a alapján kiküldött országos küldöttség jelentése azországgyűlés két HÁza érintkezését szabályozó rendelkezések kiegészítéséről

683. szám. 397 a) határozatának elvetéséhez, vagy módosításához ne járuljon hozzá, hanem változatlanul tartsa fenn az általa korábban elfogadott szöveget, b) korábban elfogadott szövegének elejtésével teljes egészében fogadja el a másik Ház részéről javasolt szöveget, c) ne tartsa fenn korábbi határozatát és ne fogadja el a másik Ház részéről javasolt szöveget sem, hanem újabb módosított szöveget emeljen határozattá. A c) alatt említett javaslat esetében a bizottság elkészíti és bemutatja a Ház­nak a részéről javasolt új szöveget s javaslatba hozza azokat az esetleges módosí­tásokat, amelyek a részéről javasolt szöveg elfogadásából szükségszerűen követ­keznek a javaslatnak a másik Ház részéről nem kifogásolt rendelkezései tekinte­tében. Ha a Ház az a) vagy c) pont értelmében határoz, a két Ház ellentétes állás­pontjának kiegyenlítését az 1926 : XXII. t.-c. 31. §-a értelmében együttes ülés­ben kísérlik meg a két Háznak azok a bizottságai, amelyek a törvényjavaslat tár­gyalását előkészítették. 2. §. . Az együttes ülés megtartása érdekében - annak a Háznak elnöke teszi meg a szükséges kezdeményező intézkedéseket, mely a törvényjavaslatot első ízben tárgyalta. A két Háznak az együttes ülés tartására hivatott bizottságainál — a bizott­sági tagok létszáma tekintetében — az egyenlőség (paritás) elvének kell érvé­nyesülnie. Ehhez képest az a Ház, amelynél a javaslat tárgyalását előkészítő bizottság taglétszáma —• ha pedig több bizottság vett részt az előkészítésben, azoknak együttes taglétszáma — meghaladja a másik Ház érdekelt bizottságának taglét­számát, illetőleg bizottságainak együttes taglétszámát : ezt az egyenlőtlenséget akképen^giftiteti meg, hogy a nagyobb létszámú bizottság (együttes bizottság) saját kebeléből szavazó jegyzékkel történő választás útján annyi tagot küld ki az együttes ülésre, hogy azok száma egyezzék a másik Ház bizottsága (együttes bizottsága) tagjainak számával. A taglétszám megállapításánál csak a tényleg betöltött tagsági helyek, az együttes ülésben részvételre hivatott több bizottság­hoz tartozó tagok pedig csak egyszeresen jönnek számításba. A taglétszá m meg­állapítása után esetleg előállott későbbi üresedések a megállapítás érvényét már­nem érintik. Az együttes ülést mindaddig nem lehet összehívni, amíg a bizottsági taglét­számok egyenlőségét a két Ház elnöke egyetértőleg meg nem állapította és illetőleg egyenlőtlenség esetén ez — az előbbi bekezdésben meghatározott módon — orvoslást nem nyert. Az egyenlőség megállapításáról, esetleg kiküldöttek választásának szüksé­gességéről mindenik Ház elnöke értesíti az illető Ház részéről az együttes ülésben részvételre hivatott bizottság, illetőleg bizottságok elnökeit, akik a maguk bizott­ságának (együttes bizottságának) ülését haladék nélkül összehíván, azok az együt­tes ülésre saját kebelükből helyettes elnököt és előadót választanak; az együttes bizottságok pedig ezenkívül megállapodnak annak a bizottsági elnöknek szemé­lyére nézve is, aki hivatva lesz közülük az együttes ülésben elnökölni. Ugyanezen ülésen választja meg az egyenlőtlenség megszüntetésére hivatott bizottság az együttes ülésre kiküldendő tagjait is. Ennek megtörténtével a két Ház érdekelt egyes bizottságának rendszerinti, illetőleg együttes bizottságának az előző bekezdés értelmében kijelölt elnökei az

Next

/
Thumbnails
Contents