Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-635. A képviselőház pénzügyi, közigazgatási, közjogi, igazságügyi, valamint véderő biztotságának együttes jelentése "a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról" szóló 622. számú törvényjavaslat tárgyában

635. szám. 287 Az 5. §-nak a trianoni nyugdíjigényekre vonatkozó rendelkezései önmagukban hordják indokolásukat, valamint a 6. §-nak az elévülésre vonatkozó rendelkezései is. Ez utóbbi rendelkezés eddig a törvénytárból a fővárosi törvény kivételével hiányzott. Az együttes bizottság az elévülés idejét egy évben elegendő mérvűnek tartotta, viszont az elévülés visszaható erejére nézve a részletes tárgyalásnál ismertetett módosítást vitte keresztül. A törvényjavaslat II. fejezete a bírákra és ügyészekre vonatkozó kivételeket öleli fel, amelyek röviden abban foglalhatók össze, hogy a bíróra nézve is a végelbánásnak 2. §. (i) b) és (2) b) pontjaiban írt feltételei vonatkoznak, e féltételek beállta felett azonban a független fegyelmi bíróság és nem a többi közszolgálati alkalmazottra Összeállítandó bizottság dönt. E rendelkezés a bírói függetlenség tekintetében aggodalomra nem adhat okot. Az igaz ságügy miniszter egyébiránt az ezen §. körül kifejlődött vita rendjén kijelentette, hogy ez a §. az 1869: IV. t.-c. 16., 21. és az 1871: IX. t.-c. Lj2.es 12. §-aiban lefektetett és a bírói függetlenség alkotmánybiztosítéki minőségét megalapozó elveknek szigorúan megfelelő módon lesz mindig értelmezendő és kezelendő és ezen miniszteri kijelentés a bizottság határozata alapján a bizottsági jelentésbe fel is vétetett. A III. fejezet a honvédség, határőrség, folyamőrség és csendőrség tagjaira rendelkezik az ezen testületek kötelékében teljesített különleges szolgálatnak megfelelően és e rendelkezések alapelveivel a bizottság teljesen egyetért. A IV. fejezet az átmeneti és életbeléptető rendelkezéseket öleli fel és. ezek között rendelkezéseket foglal magában a géperejű vasutak alkalmazottaira vonatkozólag, amely az együttes bizottság helyeslésével találkozott. Az általános vita befejezése után a bizottság határozatával szemben Farkas István és társai országgyűlési képviselők kisebbségi véleményt jelentettek be, amit a bizottság jelentésével egyidejűleg, mint annak 1-sö mellékletét terjesztjük elő. Az együttes bizottság a részletes tárgyalás során több módosítást fogadott el. Ezek a következők: A bizottság a 2. §. (5) bekezdésének utolsó két mondata elé az alábbi szövegrész felvételét határozta el: «A bizottság elnöke a miniszter által megbízott államtitkár, vagy miniszteri osztályfőnök ; tagjai a minisztériumnak három, legalább az V. fizetési osztályba tartozó tisztviselője és egy közigazgatási bíró, akit a miniszter megkeresésére e bíróság elnöke jelöl ki. A bizottság elnöke és tagjai esküt tesznek arra, hogy javaslatukat pártatlanul teszik meg.» Ennek a szövegrésznek a felvételét az elbocsátandó közszolgálati alkalmazottak jogos érdekeinek hatékonyabb megvédése tette szükségessé. A 2. §. ('s) bekezdésében a «vonatkozó» szó után a «többi» szót iktatta be a bizottság és ennek megfelelően az ugyané sorban lévő «szabályokat» szót «szabályt» szóra helyesbítette, A 3. §. (2) bekezdése helyébe a bizottság az alábbi szöveg felvételét határozta el: «(2) Ily intézkedéssel a nyugdíj és kereset egy hónapra eső együttes összege 300 pengőnél kevesebbre nem csökkenthető.» E módosítás a kisebb összegű fizetéssel egybekötött állásokon szolgálatot teljesített nyugdíjasok érdekében történt. A javaslat 3. §-ának módosított (2) bekezdése után új (3) bekezdésként az alábbi szöveg felvételét határozta el a bizottság: «(3) A beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra igényt