Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-634. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint eges közmunkák költségeinek fedezéséről" szóló 623. számú törvényjavaslat tárgyában

(2) A kérelemnek a bíróság az esetben adhat helyt, ha az adós hiteltérdemlően kimutatja, hogy gazdálkodásának a folyó gazdasági évben elért általános eredményére kiható fagy, szá­razság vagy más természeti csapás okozta rossz termés, állatainak elhullása vagy gazda­ságában Önhibáján kivül szenvedett egyéb ha­sonló természetű rendkívüli súlyos károsodás miatt jutott abba a helyzetbe, hogy kötelezett­ségének egyelőre nem tud eleget tenni. (3) A kérelem mérlegelése alkalmával az adós helyzete mellett figyelembe kell venni a hitelező érdekét is abból a szempontból, hogy az árverés, vagy zárlat elhalasztása nem okoz-e neki helyrehozhatatlan súlyos sérelmet. Általá­ban minden körülmény gondos figyelembevéte­lével a méltányosság szerint kell az adós és a hitelező érdekét figyelembe venni. (4) A halasztás idejét a bíróság a körülmé­nyeknek megfelelő időtartamban állapítja meg ; leghosszabb tartama a folyó gazdasági év végén tul nem terjedhet. A bíróság a halasz­tás megadását az adós fizetőképességének meg­felelő fizetésekhez kötheti és a belátása szerint megállapított biztosíték adásától is függővé teheti. 22. §. (1) Akár szóval, akár írásban terjesztik elő a halasztásra irányuló kérelmet, egyidejűleg nyomban be kell mutatni a községi bizonyít­ványt, vagy a pénzügyi hatóságnak adóelenge­désről szóló határozatát, vagy egyéb alkalmas bizonyítékot annak a tanúsítására, hogy a ké­relem alapjául felhozott tényállás a valóságnak megfelel. (2) Ha a kérelem alapossága az első bekez­dés szerint már a kérvénnyel és mellékleteivel valószínűsítve van, vagy alapossága köztudo­mású tényekből megállapítható, a bíróság az árverést mellőzi, illetőleg foganatosítását fel­függeszti. (3) A halasztás iránt előterjesztett kérelem érdemleges elintézése előtt az ellenfelet meg kell hallgatni. (4) A kérelemmel okozott költség elutasítás esetében az adóst terheli. A költség viselése tárgyában hozott végzés ellen felfolyamodás­nak nincs helye. 23. §. ti); Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a halasztás határidejének lejárata előtt a végre­hajtási eljárás a 9. §. (1) bekezdésében felso­rolt ingóságok tekintetében a foglaláson, az ott emiitett ingatlanok tekintetében pedig a végre­hajtási jelzálogjog bekebelezésén tul nem ter­jedhet. (2! Ha a bíróság az árverést a 21. §. alapján elhalasztotta, a végrehajtató kérelmére hite­lezői felügyeletet kell elrendelni, ha a felügye­letet már korábban el nem rendelték. A hite­lezői megbízottnak, közfelügyelet esetében a helyi bizottságnak javaslata alapján a hitelező a halasztás megszüntetését kérheti, ha megálla­pítható, hogy az adós kötelezettségének a ká­rosodás ellenére is eleget tudna tenni. VI. FEJEZET. A gazdaadósságok rendezésének megkönnyí­tését előmozdító pénzügyi rendelkezések. 24. §. (1) A gazdaadósságok rendezésének meg­könnyítése végett alapok létesülnek : 1. a kamatláb leszállítása következtében csökkent kamatkövetelések kiegészítésére ^ka­mathozzájárulási alap) ; 2. a soronkivüli tőkevisszafizetések jutalma­zására és a rövidlejáratú hitelintézeti követelé­sek részbeni visszafizetésére (tőketörlesztési alap) ; 3. a rendelet végrehajtása következtében eset­leg szükséges átmeneti hitelmüveletek lebo­nyolítására, az egyességi eljárások előmozdítá­sára, s a jelen rendelet végrehajtásával felme­rülő költség fedezésére (teherrendezési alap). (2) Ezeken felül ingatlanok állami elővásár­lására az adósságrendezés előmozdítása végett megfelelő összeget kell fordítani. 25. §. íl) A kamathozzájárulási alap a követke­zően alakul : 1 betéti üzletággal foglalkozó minden egyes hitelintézet köteles az 1933. évi november hó 1. napjától az 1935 évi október hó 31. napjáig terjedő két év alatt negyedévi részletekben be­fizetéseket teljesíteni ; a befizetések egy-egy évi összege a takarék- és folyószámlabetétek 1933 évi szeptember hó 30. napján fennálló tőiké összegéhez igazodik és ennek az összegnek évi Mi % -ával egyenlő ; 2 ebbe az alapba utalja be a pénzügyminisz­ter a kamatilletéknél az 1.360/1933.' M. E. számú rendelet alapián elért jövedelemtöbble­tet, úgyszintén a 4.300/1933. M. E. számú ren­delet 4. §-a értelmében létesített alap maradva nyát. (2) Ebből az alapból a pénzügyminiszter részben megtéríti a hitelintézeteknek és a gyámpénztáraknak azt a különbözetet, amely kamatköveteléseikben előállott annak követ­keztében, hogy a kamatláb a gazdaadósokkal szemben a jelen rendelet következtében 5V;>. illetőleg 4%-ra csökken. A kamat le­szállításának terhét a tőke évi V2 % -ának ere­jéig a hitelintézet viseli. Gazdaadós által gyám­pénztárnak fizetett kamatot a pénzügyminisz ter legfeljebb 6%-ra egészíti ki. Nem jár ka­matmegtérités a záloglevelek vagy kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsöntar­tozások után. , ; ,

Next

/
Thumbnails
Contents