Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-633. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. t.-c. 34. §-a alapján az állami üzemek tárgyában

633. szám. 261 Teheráruszállítás tekintetében talán lehetett volna arról szó, hogy a MA VART inkább csak esetenként való áruszállító járatokat tartson üzemben, de más oldalról, ha egyéb gazdaságos áruszállítás esete forog fenn, nem lehetett volna kifogást emelni az ellen, hogy a MA VART a benne fekvő hatalmas tőkét ért veszteségek bizonyos részére kárpótlást igyekszik szerezni azzal, hogy inkább a maga kezébe veszi a teherszállítást, semhogy annak esetleges hasznát más versenytársnak engedje át.' Minthogy azonban a közüzemi kérdés elintézése során a magánvállalkozások érvényesülését tartom szem előtt, a MA VART teherautófuvarozásai tekintetében olyan megoldást vittem keresztül, mely a magánvállalkozók részéről teljes megértéssel és megelégedéssel találkozott. Tudvalevőleg a MÁV kapott 1936 december 31-ig engedélyt az ország egész területén való árufuvarozásra. Ezt az engedélyt a MÁV már most szerződés alapján kizárólag a Magyarországi Teherautófuvarosok Orsz. Közp. Szövetkezete útján gyakorolja, amelynek tagjai közé a MA VART is belépett. Ennek alapján a MA VART teherárufuvarozási munkásságát a legszükségesebb mértékre szorítottam már vissza, — korábbi teljesítményének kb. 15°/

0-ára. A vasúti darabárú gyűjtő és elosztó szolgálatban a MA VART szállítmányozó tevékenységét szintén rendkívül erősen korlátoztam azzal, hogy ezen a téren a MA VART csak mint a vasutak kiegészítő része, a magánvállalkozás szabad érvényesülésének minden korlátozása nélkül, a szolgálat technikai lebonyolításában vesz részt. Az imént jelzett keretek közt a MA VART működését továbbra is szükségesnek tartom. Minthogy azonban kétségek merültek fel abban a tekintetben, hogy a vállalat részvénytársasági formájának fenntartása kívánatos-e vagy sem s másrészt meggondolás tárgya lehet az, nem célszerűbb-e az, hogy a vasút és a posta személyszállító autóbuszüzemei s mellettük a MÁV külön gépkocsiüzeme is egyesíttessenek, e kérdés tanulmányozását rendeltem el s a döntés remélhetőleg rövid időn belül meg fog történhetni. 13. A gépkocsiüzem még 1914-ben alakult s célja volt, hogy a különböző helyeken a MÁV gépkocsijaihoz beosztott személyzetet, valamint a különböző helyeken tároló gépkocsikat egységes vezetés alatt központosítsa s így az egész intézmény gazdaságosabb kihasználását biztosítsa. A gépkocsiüzem személyautóinak forgalmon kívül helyezése óta kizárólag teherautóüzemet tart fenn 19 különböző gyártmányú és teherbírású kocsival, s ezek a gépkocsik végzik az egyes szertárak és üzemek között szükséges üzemanyagátszállításokat, Budapestre a vidékről sürgős javításra beküldött vagy javítás után visszaküldött tárgyak szállítását a pályaudvarról a műhelybe és viszont, a MÁV hivatalos posta, a kéregjegyek és a gyüjtőpénztárba érkező vasszekrények és pénzszállítmányoknak a gyűjtő pénztárakba való beszállítását, az egyes hivatalok, üzletvezetőség és az igazgatóság épületeinek tüzelőanyaggal való ellátását s igénybevétetnek az esetleges baleseteknél segélyesapatok és felszereléseik szállítására. Kétséget nem szenvedhet, hogy ez az üzem a magánvállalkozásnak versenyt nem támaszt s elvileg továbbra is fenntartandó volna. Minthogy azonban az üzem kocsikihasználása kedvezőtlen, megfontolás tárgyává teszem ennek az üzemnek; a MAVART-tal való egyesítését. 14. A Balatoni Hajózási Rt, és melléküzemei. A részvénytársaság még 1888ban alakult, de 1926-ban válságos helyzetbe kerülvén, a MÁV és a volt Duna-— Száva—Adria Vasúttársaság Í60.000 pengőért megvásárolta részvényeinek többségét és megalakította a jelenlegi részvénytársaságot abból a célból, hogy a balatoni hajózás meg ne szűnjék. Az üzem menetrendszerű személyszállító hajójáratoknak külön személyszállító, valamint kiránduló hajójáratoknak tartásán