Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-630. Törvényjavaslat a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről

202 630. szám. száma az 1932. év végén 300-on alul maradt. Ilyen körülmények között ezidőszerint csak a budapesti ügyvédi kamara az, amelynél a tagoknak, túlságosan nagy létszáma következtében a képviseleti közgyűlés rendszerére áttérést indokolttá tevő hátrányok fennállanak. Mégsem tartanék helyesnek olyan megoldást, amely szerint a törvény kifejezetten csupán a budapesti ügyvédi kamaráról rendelkeznék a képviseleti közgyűlés rendszerére áttéréssel kapcsolatban. A törvényhozó célját nézetem szerint ilyen esetben is helyesebben fejezi ki, ha a törvény nem egyetlen intézményre megállapított, de elvi alapon felépített rendelkezést tartalmaz ; ez a megoldás egyetlen intézményre alkalmazottnál jobban szolgálja a fejlődést, rugalmasabb, de ezenfelül a most kifejtettek szerint elfogadott megoldás felel meg annak a törvényes állapotnak is, amely szerint az ügyvédi kamarák számát, székhelyét és kerületét az igazságügyminiszter állapítja meg. Az 1874 : XXXIV. t.-c. 17. §-ában foglalt ennek az alapelvnek áttörését eredményezné az, ha az egyik, t. i. a budapesti ügyvédi kamara közgyűlésének szervezetéről külön törvény rendelkeznék és ezzel az ezidőszerint fennálló 18 közül egyetlennek tekintetében törvény tartalmazna a székhelyre és kerületre szükségkép kiható rendelkezést. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. és 2. §-hoz. A törvényjavaslat ezerben állapítja meg azt az ügyvédi kamarai létszámot, amikor a képviseleti közgyűlés rendszerére áttérés az ügyvédi kamarára nézve kötelező. Ilyen létszámnál mindig fennállónak kell — nézetem szerint — tekinteni a kamarai önkormányzat helyes gyakorlásának lehetősége tekintetében a nagy taglétszámú közgyűlésnél fogva meglevő hátrányokat. Ha az ügyvédi kamara tagjainak száma 500 és 1000 közt van, akkor a kamara saját tapasztalatai alapján döntheti el, helyénvaló-e a képviseleti közgyűlés rendszerére áttérés vagy helyesebb-e az, ha ez a változás nem következik be. 500-nál kisebb kamarai létszám esetében nem látom szükségét, hogy a kamara a képviseleti közgyűlés rendszerére áttérjen, mert nézetem szerint 500-nál kisebb létszám mellett mindenkor biztosítani lehet a kamarai közgyűlés tanácskozóképességét és azt, hogy a közgyűlésen a kamara valamennyi tagja nagyobb nehézség nélkül résztvehessen. Az 1. §. harmadik bekezdése világosan rendelkezik. arról, hogy az olyan ügyvédi kamarában, amely a képviseleti közgyűlés rendszerére tért át, az ügyvédi kamara közgyűlésének most fennálló egész hatáskörét — a mindjárt említett kivétellel — gyakorolni fogja a képviseleti közgyűlés. A választmánynak (1874: XXXIV. t.-c. 21. §-ának 2. pontja), továbbá a kamara tisztviselőinek és a közgyűlési kiküldötteknek megválasztása ugyanis a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért kamarákban a tagok közvetlen részvételével alakuló közgyűlésnek marad fenn. A kamarai választások említett esetein kívül a kamara valamennyi tagja a törvényjavaslat szerint a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért ügyvédi kamarának csak olyan közgyűlésén vehet részt, amelyen a kamara a képviseleti közgyűlés rendszeréről újból letérés kérdésében határoz akkor, ha tagjainak száma erre a rendszerre áttérés után 500 alá csökkent. Bár a törvényjavaslat 1. §-ának második bekezdése a képviseleti közgyűlés rendszerére áttérést csak az 500-nál nagyobb taglétszámú ügyvédi kamarának engedi meg, mégsem kívántam kötelezővé tenni, hogy az ilyen rendszerre már áttért ügyvédi kamara erről ismét letérjen annak következtében, hogy a tagok száma 500 alá csökkent. Nem valószínű, hogy 500 tagot elért ügyvédi kamaránál