Képviselőházi irományok, 1931. VII. kötet • 509-568. sz.

Irományszámok - 1931-554. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűléshez az 1911. évi VI. t.-c. alapján állami monopolium tárgyáb képező ásványolajfélékre és földgázra vonatkozó állami kutatási és bányaművelési jogoknak az idézett törvénycikk 4. §-a alapján az European Gas & Electric Company londoni és newyorki cégre, - illetve az ezáltal alapítandó magyar részvénytársaságra történt átruházása tárgyában

330 • 554. szám. atmoszféra. Az ausztriai munkálatokra az Eurogasco értesülésem szerint már tekintélyes összegeket-fordított. Különösen érdekesek ezek az osztrák eredmények abból a szempontból, hogy azokat az Eurogasco olyan területen érte el, amelyen az osztrák szakértők és kutatók már évek óta eredménytelenül dolgoztak. Kilátásunk lehet tehát arra, hogy az Eurogasco kiváló szakértőinek újabb módszereivel a mi területeinken is sikerülni fog eredményes feltárásokat elérni. De az Eurogasconak Ausztriában kifejtett intenzív tevékenysége megnyugtathat atekintetben is, hogy ez a vállalat szerződéses kötelezettségeinek Magyarországon is pontosan meg fog felelni. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a szerződéses megállapodásokat két részre osztottam ; az első rész, az úgynevezett «Egyezmény» a kutatási időszakra vonatkozik, a második rész, az úgynevezett «Szerződés» pedig a kutatások eredményessége, illetve a feltárandó földgáz- vagy ásványolajfélék kihasználását vállaló magyar részvénytársaság megalakulása esetére tartalmazza a megfelelő rendelkezéseket és a jogátruházás feltételeit. A kutatási időszak időtartamát a korábbi hasonló szerződésekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján öt évben állapítottam meg. Ennél rövidebb idő megállapítása nem lett volna célszerű, mert olyan terület megvizsgálásáról van szó, amelyen eddigelé ásványolaj vagy földgáz feltárva nincsen és amelyen eddig nagyon kevés számú, eredménytelen kutatófúrás végeztetett. Annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy a társaságnak a szóbanforgó kizárólagos állami bányászati jogokat milyen kiterjedésű területen engedjem át, két főszempont volt irányadó. Nevezetesen először biztosítani kívántam azt, hogy az • országnak nagy részén és pedig azon a részén, amelyre eddig is az állami kutatóakció szorítkozott és amelyen az ásványolajon és földgázon kívül a kősónak előfordulása is lehetséges, a kincstár szabad rendelkezésére maradjon, másrészt akkora területet kellett a társaságnak biztosítani, hogy eredményes földgázfeltárás esetén az érdekelt városok, községek és iparvállalatok földgázfogyasztása megfelelően hosszú időtartamra zavartalanul biztosítható legyen. Ezen szempontok figyelembevételével hozzájárultam ahhoz, hogy a koncessziós terület az egész Dunántúlt foglalja magába. A jelentésemhez csatolt térkép szerint a koncessziós terület három egymással érintkező részre oszlik. Az I. számú terület északi és nyugati határa összeesik az országhatárral,, délről a Szentgotthárdot Keszthellyel összekötő törtvonal, keletről pedig a Keszthelyt Szentendrével összekötő törtvonal határolja. A II. számú terület határai nyugaton és délen az országhatár, északon a Szentgotthárd és Keszthely közötti vonal, keleten pedig a Keszthely és Berzence közötti vonal. Ez utóbbi vonal képezi egyúttal a III. számú terület nyugati határát, melynek déli határa összeesik az országhatárral, keleti határa a Duna jobbpartja, északi határa pedig a Keszthely és Szentendre közötti vonal. A területek körülhatárolása geológiai szempontok figyelembevételével történt, s kiterjedésük azért különböző, mert azok a területrészek, amelyeken az ásványolaj és földgáz előfordulása geológiailag lehetséges, a három területen különböző kitérjedésűek. A három részre való tagozódást az indokolja, hogy a mindhárom területre vonatkozólag előírt kutatótevékenység révén az egész Dunántúl intenzívebben fog megvizsgáltatni és hogy abban az esetben, ha az Eurogasco az első kutatófúrások eredményéhez képest nem kívánná az egész Dunántúlnak fenntartását, annak egy-egy geológiai egységnek tekinthető részén a kutatási és bányaművelési jogok visszaszállhassanak az államra. Abból a célból, hogy már az első kutatófúrások lehetőleg részletes geológiai vizsgálatok alapján legyenek telepíthetők, az ötéves opciós időszak első évében