Képviselőházi irományok, 1931. VII. kötet • 509-568. sz.

Irományszámok - 1931-511. A m. kir. kereskedelemügyi miniszer jelentése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1932. évi XVI. egyetemes Értekezletén elfogadott egyezménytervezetekről és ajánlásokról

I 511. szám. 23 Az 1. alatt említett egyezménytervezet nem tartalmaz az 1929. évi egyezménytervezettől eltérő olyan módosításokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az országgyűlésnek az 1929. évi egyezménytervezettel szemben elfoglalt állásfoglalásától ezúttal eltérjünk. A tervezet nyilvánvalóan a tengeri hajózás .szempontjainak figyelembevételével készült és határozmányainak a magyar belvízi hajózásra való alkalmazása nemcsak felesleges és mellőzhető, hanem az előírt biztosító berendezések felszerelése, illetőleg a már meglevő felszerelések átalakítása belvízi hajózásunkat igen nagy költséggel terhelné. Az előadott indokoknál fogva Magyarország az 1. alatti egyezménytervezetet csak tudomásul veheti, de törvénybe nem cikkelyezheti. Hasonlóképpen mellőzni kell a további intézkedést az említett egyezménytervezettel összefüggő 2. alatti ajánlás tekintetében is. A 3. alatti egyezménytervezet a nem ipari munkákra bocsátható gyermekek legkisebb életkoráról szól. Az egyezménytervezet szóhasználatából kitűnőleg. a «nem ipari munka» kifejezés magában foglalja a kereskedelmi üzletekben és hasonló foglalkozásokban való alkalmazást is és általában kiterjed minden oly munkára, amely nem esik az ipari, mezőgazdasági és tengeri munkák körébe. Az egyezménytervezet úgy rendelkezik, hogy a tizennegyedik életévüket be nem töltött gyermekeknek nem ipari munkákban való foglalkoztatása tilos és csak az úgynevezett könnyű munkák tekintetében enged a szabály alól szűk körben tehető kivételt. Minthogy Magyarországon a mindennapos elemi iskola látogatásának kötelezettsége a tizenkettedik életév betöltéséig terjed és az egyezménytervezet törvénybeiktatása esetén tizenkettedik életévük betöltésétől tizennegyedik életévük eléréséig a gyermekek az egyezmény által felölelt foglalkozásokban alkalmazhatók nem volnának, az a helyzet állana elő, hogy az említett két éven át a gyermekek sem iskolába nem járnának, sem rendes foglalkozáshoz nem juthatnának és egy-, részük komoly életcél, valamint megfelelő felügyelet hiányában elzüllenék. Nyilvánvaló, hogy ezt feltétlenül el kell kerülni. Minthogy pedig a mindennapos elemi iskolai látogatási kötelezettség kiterjesztéséről az ország jelenlegi súlyos helyzetében egyelőre nem lehet szó, az említett egyezménytervezet tekintetében is ugyanazt az álláspontot kell érvényesíteni, amelyet a nemzetgyűlés annak idején a Washingtonban 1919-ben az ipari munkákra bocsátható gyermekek legkisebb életkora tárgyában alkotott egyezménytervezettel szemben elfoglalt, nevezetesen az egyezménytervezet megerősítését és az ország törvényei közé becikkelyezését mellőzni kell. Hasonlóan mellőzni kell a további intézkedést az egyezménytervezettel összefüggő 4. alatti ajánlás tekintetében is. A fentebb 1., 2., 3. és 4. pontban említett egyezménytervezetek és ajánlások szövegét magyar fordításban idezárva arra kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék azok tartalmát tudomásul venni ós a további intézkedések megtételét mellőzni. Budapest, 1933. évi február hó 10-én. Dr. Fabínyi Tihamér s. &., m. kir. kereskedelemügyi miniszter.