Képviselőházi irományok, 1931. VII. kötet • 509-568. sz.

Irományszámok - 1931-510. Törvényjavaslat az ipari és mezőgazdasági kiállításokról és árumintavásárokról

18 510. szám. magában a szabályzatban kell felsorolni. Minthogy a kiállítási szabályzat az enge­délyezésre illetékes hatóság jóváhagyását igényli, ennek minden esetben módja lesz abban a kérdésben is határozni, hogy a tervbevett kitüntetések megenged­hetők-e. Az adományozható kitüntetések minősége tekintetében tehát általános rendelkezések megállapítása nem szükséges, viszont kifejezésre kellett juttatni a törvényjavaslatban, hogy kitüntetéseket csak díjtalanul, bárminemű ellen­szolgáltatás nélkül szabad adományozni. Az ipari kiállítások tekintetében olyképpen rendelkezik, hogy azok a kiállítók, akik kitüntetésre nem pályáznak, ezt legkésőbb a kiállítás megnyitásakor a kiállítás rendezőségének bejelenteni kötelesek. De sem ezek a kiállítók, sem a kiállítási bírálóbizottság tagjai az ipari kiállításon a «versenyen kívül», «nem versenyez», «a versenyben nem vesz részt» megjelölést, vagy ezekkel egyértelmű más. meg­jelölést nem használhatnak. Az érdekelt ipari körök hátrányosnak találják, hogy oly ipari kiállításokon, amelyekkel kapcsolatosan kitüntetéseket adományoznak, egyes kiállítók az említett vagy azokhoz hasonló megjelölést használnak és ezzel magukat mintegy a versenyben résztvevő többi kiállító fölé kívánják emelni, illetőleg a kiállítás látogatóinál azt a hitet kívánják kelteni, hogy a többi kiállító felett állanak. Az érdekelt ipari köröknek ez a vélekedése megokolt. Semmi szük­ség sincsen arra, hogy egyes kiállítók maguknak az említett megjelölésekkel a többi kiállítóval szemben kivételes helyzetet biztosítsanak. Más a helyzet a mezőgazdasági kiállítások tekintetében. Ezeknél a beérkezett szakvélemények szerint a «versenyen kívül» és ehhez hasonló megjelölések haszná­latának eltiltása a mezőgazdasági kiállítás legértékesebb és legtanulságosabb anyagát szolgáltató kiállítók elmaradását vonná maga után, azokét, akiket rend­szerint amúgy is az első díjban kellene részesíteni, akiknek «versenyen kívül» rész­vétele a kiállításban más termelők és tenyésztők kitüntetését és ezzel a nemes ver­senynek szélesebb körökben érvényesülését teszi lehetővé. A mezőgazdasági kiállí­tásokon a törvényjavaslat a most említett okból nem tiltja az említett megjelölések használatát. Az ipari érdekeltség helyesléssel fogadta azt, hogy az ipari kiállítás bíráló­bizottságának tagjai a kiállítással kapcsolatosan, mint kiállítók kitüntetésben részesíthetők ne legyenek. A mezőgazdasági kiállításoknál ebben a vonatkozásban is más a helyzet. A mezőgazdasági érdekeltség véleménye szerint a mezőgazdasági kiállításoknál a kiállítási szabályzat olyképpen rendelkezik, hogy a kiállító arra a csoportra nézve, amelybe az általa kiállított anyag tartozik, nem lehet tagja, a csoport bíráló bizottságának. Nem lenne tehát indokolt, hogy a kiállító azért mert valamely más csoport bíráló bizottságában helyet foglal, a kitüntetés lehető­ségétől megfosztassék. Ha a mezőgazdasági kiállítás bíráló bizottságának tagjai, mint kiállítók nem volnának kitüntethetők, ez azt eredményezné, hogy a bíráló bizottságokban éppen a legkiválóbb és leginkább arra hivatott szakemberek közre­működése válnék lehetetlenné. A törvényjavaslat az említett okokból a szóbanlevő rendelkezést a mezőgazdasági kiállítások tekintetében nem érvényesíti. A kiállítók érdekeit szolgálj a a 7. §-nak az a rendelkezése is, amely szerint a kiállítás bíráló bizottságának összetételét, működésének körét és a kitüntetések odaítélésének módját, vagy a kiállítás szabályzatában, vagy külön szabályzatban kell megállapítani. Az árumintavásároknak a kiállításoktól teljesen elütő jellegére és eltérő céljaira való tekintettel az árumintavásárokon kitüntetések adományozásának nem lehet helye. Ez a 7. §. utolsó bekezdésében jut kifejezésre. Ez a rendelkezés csak az eddig követett gyakorlat fenntartását biztosítja, mert a Budapesten tartott nemzetközi vásárok egyikével kapcsolatosan sem adtak kitüntetéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents