Képviselőházi irományok, 1931. VII. kötet • 509-568. sz.

Irományszámok - 1931-509. Törvényjavaslat am. kir. szabadalmi bíróság bíráinak és hivatalnokainak felelősségéről

4 509. szám. — bár csupán rendeleti úton — biztosítva volt, külön kifejezett rendelkezés hiányában nem lehet az 1920 : XXXV. t.-c. 4. §. utolsó bekezdésének a most említett értelmezést adni. Egészen különös állapotot

1 teremtett később az 1927 : XX. törvénycikk, amely a szabadalmi felsőbíróságot megszüntette s ezáltal a szabadalmi bíróság elnökére és alelnökére nézve az egyetlen, a szabadalmi bírákra nézve pedig a másodfokon eljáró fegyelmi hatóság is megszűnt. E törvénynek 1. §-a ugyan kimondja, hogy a szabadalmi felsőbíróság bírói hatásköre a m. kir. Kúriára száll át, mégis az a körülmény, hogy az 1927 : XX. t.-c. 5. §-ban adott felhatalmazás ellenére az ez alapon kibocsátott 36.243/1928. I. M. sz. rendelet a megszüntetett felsőbíróság fegyelmi joghatóságának az átszállására intézkedést nem tartalmaz, holott ez a fegyelmi eljárás eddig külön volt szabályozva — kizárja e törvényhelynek oly magyarázatát, mely szerint a szabadalmi felsőbíróság fegyelmi hatásköre is a m. kir. Kúriára szállott át. Nem következik ez az 1927 : XX. törvénycikk indokolásából sem s még azért is helytelen volna, mert a fegyelmi bíráskodás a m. kir. Kúriának olyan tanácsára hárulna, amely tanács fegyelmi joghatóságot különben egyáltalán nem gyakorol. Mindezek összefoglalása alapján az állapítható meg : 1. hogy a szabadalmi bíróság elnökének és alelnökének fegyelmi ügyeire egyáltalán, bíráira nézve pedig másodfokú fegyelmi joghatóság nincsen, 2. hogy a szabadalmi bíróság bíráira az elsőfokú fegyelmi joghatóságot ugyanazon bíróságnál alakult fegyelmi bíróság gyakorolja, 3. hogy a fegyelmi jog úgy a bírákra, mint a bírósági hivatalnokokra nézve csupán rendeletileg van szabályozva. Az eddigi szabályozás hiánya továbbá az is, hogy a szabadalmi bírák és hivatalnokok vagyoni felelőssége sincsen szabályozva, úgy hogy ilyen esetnek felmerülte az 1871 : VIII. törvénycikk analógia útján való alkalmazását tenné szükségessé. . A kérdésnek ebben az állapotában szükség van tehát egy törvény megalkotására, amely a szabadalmi bíróság tagjainak és hivatalnokainak fegyelmi és vagyoni felelősségét és pedig olyképen foglalja jogszabályba, hogy ez a szabályozás jogunk egész rendszerével s különösen a bírák felelősségéről rendelkező jogszabályokkal összhangban álljon. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-koz> E rendelkezés értelmében a szabadalmi bírák és hivatalnokok nemcsak a fegyelmi, hanem a vagyoni felelősség tekintetében is a rendes bíróságok bíráival és hivatalnokaival egy tekintet alá esnek. A §. nem hivatkozik ugyan az 1871. évi VIII. és IX. törvénycikkekre, azonban a «felelősségiről rendelkező jogszabályok említése ezt kétségtelenné teszi. A 2. §-fooz. Az 1921 : XXIV. t.-c. 2. §-a a szabadalmi bíróság elnökét a kir. ítélőbírák és ügyészek részére az 1920. évi XX. törvénycikkel megállapított negyedik fizetési csoportba, alelnökét ugyanezen státus harmadik, bíráit első és második csoportjába sorozta. Ezért a javaslat 2. §-a akként rendelkezik, hogy a szabadalmi bíróság elnökét és alelnökét a budapesti kir. törvényszék ugyanígy sorozott elnökével és másodelnökével, bíráit pedig a kir. törvényszéki bírákkal egy tekintet alá esőknek mondja ki. A bírákra vonatkozólag ennek a rendelkezésnek nem akadálya az, hogy a bírák felerésze a második fizetési csoportba tartozik, mert a kir. törvényszéki tanácselnökök is ugyanebben a fizetési csoportban vannak s fegyelmi