Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-458. "Az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások

82 458. szám. összeférhetetlenséget az sem, ha az országgyűlési képviselő kereskedelmi üzlete körében vagy gazdasága vagy ipari vállalata szükségleteinek fedezése céljából áruk (anyagok) behozatalára kap engedélyt. Mind a kiviteli, mind a behozatali engedély elnyerése csak abban az esetben nem okoz összeférhe­tetlenséget, ha annak megadásában az országgyűlési képviselő irányában má­sokkal szemben különös kedvezes nem nyilvánult meg. 15. §-hoz. A 15. §. b) pontjának utolsó sorában előforduló «forgalmi» szó után «árnál nem alacsonyabb» szavak iktattattak be. Ugyanezen szakasz c) pontjának ötödik sorából «nyilvános írásbeli» sza­vak töröltettek. Töröltetett továbbá a c) pont kilencedik sorában előforduló «nyilvánult meg.» szavak után követ­kező ez a szövegrész : «Az ország-, gyűlési képviselő, aki ekként akár köz­vetlenül, akár a 16. §-ban meghatá­rozott módon érdekelt, köteles a meg­kötött szerződésről létrejött üzleti viszonyról vagy összeköttetésről 15 nap alatt a Ház elnökének írásban be­jelentést tenni. A Ház elnöke a beje­lentést az országgyűlési összeférhetet­lenségi bíróság elé terjeszti, mely min­den esetben határoz abban a kérdésben, hogy a szerződés megkötésében, az üzleti viszony vagy összeköttetés létre­jöttében az országgyűlési képviselővel szemben kedvezes nem nyilvánult-e meg és ehhez képest az országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi helyzetbe jutott-e,». A 15. §. d) pontjának második és harmadik sorában előforduló «termé­keit (terményeket, állatokat)» szavak helyett «terményeit (termékeit, álla­tait),» szavak vétettek fel, a negyedik, ötödik és hatodik sorban előforduló ezen szövegrész helyett : «előleges meg­rendelés, vagy vásárlási ígéret nélkül» «esetről-esetre a rendes piaci vagy más engedélyt. Nem okoz összeférhetetlensé­get az sem, ha az országgyűlési képviselő kereskedelmi üzlete körében vagy gazda­sága vagy ipari vállalata szükségleteinek fedezése céljából áruk (anyagok) behoza­talára kap engedélyt. Mind a kiviteli, mind a behozatali engedély elnyerése csak abban az esetben nem okoz össze­férhetetlenséget, ha annak megadásában az országgyűlési képviselő irányában má­sokkal szemben különös kedvezes nem nyilvánult meg. 15. §. Az országgyűlési képviselő összeférhetetlen helyzetben van, ha az állammal szerződéses vagy üzleti vi­szonyban, vagy üzleti összeköttetésben áll, kivéve, a) ha a jogszabályok általánosan érvényes és díjszabásszerűen előre közzétett feltételek mellett minden ér­dekeltnek lehetővé teszik, hogy ugyan­azon feltételek mellett az említett vi­szonyba vagy összeköttetésbe lépjen, vagy abban maradjon, b) ha az országgyűlési képviselő az államtól, vagya 16. §. (i) és (3) bekez­désében meghatározott valamely köz­testülettől, intézettől, üzemtől, válla­lattól, alapítványtól vagy alaptól áru­kat a rendes piaci vagy más rendes forgalmi árnál nem alacsonyabb áron vásárol, c) ha az országgyűlési képviselő a szerződéses vagy üzleti viszonyba vagy összeköttetésbe az állammal a Köz­szállítási Szabályzat értelmében meg­tartott versenytárgyalás útján lép, fel­téve, hogy a szerződés megkötésénél, az üzleti viszonynál vagy összekötte­tésnél kedvezes nem nyilvánult meg, d) ha az országgyűlési képviselő a saját gazdaságának terményeit (termé­keit, állatait), vagy saját vállalatának ipari termékeit adja el esetről-esetre a rendes piaci vagy más forgalmi árnál nem magasabb áron az államnak, vagy a 16. §. (1) és (3) bekezdésében meg-

Next

/
Thumbnails
Contents