Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-446. Törvényjavaslat az egyes pénzügyi kérdések tárgyában 1932. évi november hó 12-én Rómában kelt magyar-olasz megegyezés és nyilatkozat becikkelyezéséről
54 446. szám. Melléklet a 446. szánti irományhoz. Indokolás „az egyes pénzügyi kérdések tárgyában 1932. évi november hó 12-én Rómában kelt magyar-olasz megegyezés és nyilatkozat becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Jelen törvényjavaslat tartalmát képező megegyezés és nyilatkozat között pénzügyi szempontból reánk nézve a nyilatkozat jelentősebb a megegyezésnél. Ezzel szemben törvényhozási megerősítésre némely rendelkezésének jellegénél fogva voltaképpen csak a megegyezés szorulna, míg ellenben a nyilatkozat csak a megegyezéssel való összefüggésénél fogva kerül a törvénybe. A nyilatkozatban az olasz viszonylatban ellenünk támasztott ú. n. adminisztrációs tartozásainknak hatálytalansága lett végérvényesen elismerve annak kimondásával, hogy az e tárgyban Kómában 1922 április 6-ikán Olaszországgal kötött törvénybe nem iktatott megegyezés hatálytalan (n'aura pas d'effet). Ugyanígy a törvénybe iktatandó megegyezés 1. cikke végérvényesen megszűntnek mond ki bizonyos olasz részről velünk szemben egészen a legújabb időkig érvényesíteni megkísérelt, részben a fegyverszüneti, részben a trianoni szerződésre alapított egyéb követeléseket. Innen a megegyezés és a nyilatkozat összefüggése. A megegyezés azonban 2-ik cikkében részünkről is tartalmaz Olaszországgal szemben bizonyos régi követelésekről való végleges lemondást. E követeléseink sem összegszerűen, sem természetüket véve nem lényegesek és részben bizonytalanok is voltak az 1931 : XI. t.-c.-be foglalt I. párisi egyezmény 1. cikkének az államok közti követeléseknek kétoldalú hatállyal való megszűnését kimondó rendelkezése folytán. Mégis mi különös jogcímeket láttunk fenforogni ezek némelyi-* kének fenmaradására nézve. A két állam közötti jóviszony megkívánta e viták végleges rendezését. A nyilatkozat, mint említve volt, kizárólag ú. n. adminisztrációs tartozásainkról szól. Az ú. n. adminisztrációs tartozások elnevezése alatt szerepeltek nemzetközi tárgyalásainkon azok a nagyszámú és súlyos igények, melyeket az OsztrákMagyar Monarchiától a szomszédállamokhoz átcsatolt területeken új állampolgárságot szerzett volt osztrák és volt magyar állampolgárok, természetes és jogi személyek, a volt osztrák-magyar közös és a háború alatti magyar közigazgatásból, többnyire háborús szállítási üzletekből kifolyóan, részben csak amagyar quota szerint, á magyar állammal szemben a trianoni szerződés 186. cikkének utolsóelőtti és 188-ik cikkének végbekezdése alapján, illetve ezeknek oly értelmezése mellett, aminő értelmezést