Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról
501. szám. &23 a honvédségről szóló 1921 : XLIX. törvénycikk hatálybalépésének időpontja : 1921. évi december hó 30-ik napja előtt a véderőről (1912 : 'XXX.), a honvédségről (1912 : XXXI.), a népfölkelésről (1886 : XX. és 1915 : II.) szóló törvények alapján teljesített bárminő katonai szolgálat, továbbá a hadiszolgáltatásokról szóló 1912 : LXVIII. és 1916 : VI. törvénycikkek alapján teljesített személyes szolgálat, amelyet katonai parancsnokság vagy hatóság rendeletére, vagy engedélye alapján teljesítettek a hadviselés érdekében végzett katonai'műveletekkel kapcsolatban. Ezt a meghatározást a törvény végrehajtási utasításának is tartalmaznia kell. A 2. §-hoz. Hadigondozottak. A törvény meghatározásai tisztázzák a hadigondozottak ellátásának feltételeit és tulaj donképen csak megerősítik az utóbbi nyolc év alatt már megszilárdult hivatalos gyakorlatot, mely a korábban érvényben volt jogszabályok egyes homályosságai és ellentmondásai miatt nem feleltek ugyan meg mindenben a 2.700/1922. M. E. számú kormányrendelet tételes rendelkezéseinek, de a való élettel számolva alakultak ki. Évek óta érvényben van ugyanis az a gyakorlat, hogy csak oly házasságból származhatnak hadigondozási jogok, melyet legkésőbb a hadiszolgálat megszűnésétől számított egy év leteltéig kötöttek. Az egyetlen lényeges szigorítás az eddigi jogelvekkel szemben az, hogy csak a törvény hatálybalépése előtt született gyermekek tekinthetők hadiárváknak, illetőleg hadigyámoltaknak. A jogok keletkezésének ez a lezárása más államokban is mindenütt megtörtént. Lehetetlen helyzet volna ugyanis, hogy még évtizedekkel a háború után is hadiárvák szülessenek, illetőleg, hogy az ily sok időre született gyermekek háborús áldozatnak tekintessenek. A «hadigyámolt» szó új kifejezés a hadirokkantak nevelési pótlékra jogosult gyermekeinek egyszerűbb megjelölésére, az E) pont alatt említett «Hadigondozott családtag» pedig azonos a 2,700/1922. M. E. számú rendelet 31. §-a szerint segélyezendő felmenőági rokonnal és szülőtlen testvérrel. A 3. §-hoz. Hadigondozottak osztályozása és 'pénzbeli ellátása. Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés a szerzett jogokat védi. Szükség volt erre azért, mert a honvédségi ellátási törvényekkel való összhang érdekében a tisztivizsgát nem tett egyévi önkéntesek részére egyébként nem lehetett volna a tisztiellátást biztosítani. Épp így elvileg nem lehetett megadni az altiszti ellátást oly máskülönben legénységi csoportba tartozó hadigondozottaknak, akik eddig ezt azon a címen élvezték, hogy a háború előtt önálló mezőgazdák, iparosok vagy kereskedők voltak. A gyakorlatban ez a kedvezmény tulajdonképpen a vagyonilag kedvezőbb helyzetben levőket juttatta igazságtalan előnyhöz a szegényebbekkel szemben. A hadigondozottak ellátási díjainak legutóbb a 444/1927. M. E. számú rendelettel történt megállapításával állandósult az a már korábban kialakult irányelv, hogy ha már az ország pénzügyi helyzete miatt a hadigondozottak minden csoportja számára nem lehet teljesen megfelelő pénzbeli ellátást biztosítani, a legnagyobb mértékben rászorultak: a 100°/ 0-os keresőképességcsökkenésű I. járadékosztályú hadirokkantak ezt mégis kapják meg, a többi hadigondozottak pedig csak annyit, amennyi az állam pénzügyi helyzete mellett költségvetésileg fedezhető. Az ellátási díjaknak ezt a nagyfokú progresszivitását a törvény is kénytelen egyelőre megtartani. A törvényhozásnak még így is bizonyos költségvetési többlettel kell számolnia, mert az ellátandók száma a jelenleg folyamatban lévő új igény megállapít ások révén még mindig emelkedőben van. 41*
