Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról

308 501. szám. latuk megszűnéséig elért katonai rend­fokozatukat kizárólag egykori katonai szolgálati viszonyuknak (tartalékos, póttartalékos, népfelkelő, szolgálaton-* kívüli viszonybeli, vagy a háború tar­tamára kinevezve volt), valamint annak feltüntetésével, hogy rendfoko­zatuk már nem áll fenn («volt») a «hadirokkant» megjelölés toldataként, de a volt szolgálati beosztásukra (volt csapattestükre, stb.) való mindennemű utalás nélkül használhatják, kivéve polgári kereseti foglalkozás űzése, vagy ezzel kapcsolatos tevékenység közben. (2) Amennyiben a 4. §. (1) bekezdésé­ben meghatározott kizáró, az 5. §. (1) bekezdés e) pontjában meghatáro­zott szünetelési és a 6. §. (1) bekezdés a), d), e), f), i), vagy j) pontjaiban meghatározott megszűnési okok közül egyik sem áll fenn, a «hadirokkant»-, «hadiözvegy»-, «hadiárva»-, illetőleg «ha­digyámolt»- megjelölést neve toldata­ként az előző bekezdésben meghatáro­zott kivételtől eltekintve, a jelen tör­vény alapján ellátásban részesülő hadi­gondozottakon felül használhatja : külön engedély nélkül : a) aki a pénzbeli ellátásról az 5. §. (i) bekezdés a) pontja, illetőleg a (2) va gy ( 3 ) bekezdése alapján önként le­mondott ; b) aki járadékmegváltásban része­sült (9. §.); a Hadigondozó bizottság külön engedélye álapján : c) aki a 23. §-ban megjelölt okból pénzbeli ellátásban nem részesülhet; d) akit az arra illetékes hatóság e törvény hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján járadékel­látás nélkül «hadirokkant »-nak, «hadi­özvegy »-nek, vagy «hadiárvá»-nak nyil­vánított, ha ezt a határozatot a jelen törvény hatálybalépésétől számí­tott három hónapon belül — hadi­rokkantnál az érdekelt költségén meg­ejtendő kórházi vizsgálat alapján (11. §. (7) bek.)— a Hadigondozó bizottság megerősíti, amely esetben a Hadigon­dozó bizottságnak az erre vonatkozó határozata ellátás megállapítása nélkül csak a címhasználat meg- vagy meg nem engedésére szorítkozhatik ; e) az a hadiözvegy és hadiárva-gyer­meke, aki a 16. §. (1) bekezdése értel­mében kizárólag kedvező vagyoni és kereseti viszonyai miatt nem részesül ellátásban. (3) A honvédelmi miniszter a belügy­miniszterrel, illetőleg a kereskedelem­ügyi miniszterrel egyetértve rendelet­tel szabályozhatja a «hadirokkant», «hadiözvegy», «hadiárva», «hadigondo­zott» és e fogalomkörbe tartozó más megjelöléseknek a polgári kereseti fog­lalkozások űzésével kapcsolatban, kü­lönösen az üzleti életben nyilvánosan való használatát, továbbá a kereske­delemügyi miniszterrel és az igazság­ügyminiszterrel egyetértve azokat a feltételeket, melyek mellett a miniszter hasonló megjelöléseknek egyesületek, szövetségek^, pártok, intézetek, intéz­mények címébe, egyéni és társascégek, valamint kereskedelmi társaságok cé­gébe való felvételét megengedheti. (4) Egyesületi, vagy alkalmi gyűjté­sek, előadások, ünnepélyek, mulatsá­gok céljául a hadigondozást, vagy e fogalomkörbe tartozó egyéb jótékony­ságot megjelölni előzetes engedély ese­tében is csak akkor szabad, ha a tiszta jövedelemnek legalább 60%-át ilyen célra fordítják és erre nézve a rendező­ség előzetesen anyagi biztosítékot tud nyújtani. (5) Egyesületeknek és a (3) bekezdés­ben említett egyéb alakulatoknak, egyéni és társascégeknek, kereske­delmi társaságoknak a (3) bekezdésben említett és a jelen törvény hatályba­lépésekor már használt megjelöléseit a belügyminiszter, illetőleg a kereskede­lemügyi miniszter a törvény hatályba­lépésétől számított egy éven belül fe­lülvizsgálja és azok további használa­tát a honvédelmi miniszterrel egyet­értve csak a (3) bekezdésben foglalt fel­hatalmazás alapján kiadott rendelet-

Next

/
Thumbnails
Contents