Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról
306 501. szám. — hadirokkantellátási ügyben — az orvosszakértő közreműködése is szükséges. Ez a bizottság a 21. §. (3) bekezdésében nem emiitett hadigondozási ellátási ügyekben is határoz és határozatát úgy kell tekinteni, mintha a honvédelmi miniszter hozta volna. (e) Külföldön tartózkodó oly hadigondozottak ellátására vonatkozó ügyek tárgyalására, akiknek ellátását a honvédelmi miniszter az 5. §. (1) bekezdés c) pontja alapján engedélyezte, az illetők tartózkodási helyére figyelemmel a külügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve rendeleti úton egyes külképviseleti hatóságok kebelében is Hadigondozó bizottságokat alakíthat. Az ily bizottság a felsőbbfokú tárgyalást igénylő összes ügyeket e célból közvetlenül a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. (7) A honvédelmi miniszter a külügyminiszterrel egyetértve egyes külföldön tartózkodó hadigondozottak ellátási igényének tárgyalásával belföldi Hadigondozó bizottságot is megbízhat és az érdekeltet az ez előtt való személyes megjelenésre a 6. §. (1) bekezdésének e) pontjára való figyelmeztetéssel kötelezheti. Igény megállapítási eljárás. Jogorvoslatok. 21. §. (1) Akinek e törvény alapján ellátásra van igénye, annak megállapítására irányuló kérelmét a lakóhelye szerint illetékes Hadigondozó bizottságnál kell a jogalap keletkezésétől számított egy éven belül előterjesztenie. (2) Ellátásban levő hadirokkant igényének újból való tárgyalását és magasabb rokkantsági fok megállapítását akkor kérheti, ha fogyatkozása az egykorú szolgálati és felülvizsgálati iratok tanúsága szerint teljes egészében a hadiszolgálatban szerzett sérülés, vagy betegség okszerű következménye (11. §. (4) bekezdés) és ha állapota a legalább három évvel azelőtt történt legutolsó érdemi tárgyalás óta lényegesen súlyosbodott. (3) A Hadigondozó bizottság határoz az előterjesztett kérelem tárgyában, ha az : a) a 25. §. (2) bekezdés c), d) és e) pontjai alapján a «hadirokkant»-, «hadiözvegy»- vagy «hadiárva»- megjelölésnek járadékellátás nélkül használatára ; b) az addigi ellátást meg nem haladó, vagy annál alacsonyabb mértékű (osztályozású) új ellátás megállapítására irányul. c) Ugyancsak a Hadigondozó bizottság határoz az ellátásnak a 4. és 6. §-ban megjelölt okokból bekövetkező megszüntetése tárgyában. (4) A Hadigondozó bizottságnak a (3) bekezdés alapján hozott határozatai ellen 15 nap alatt halasztó hatályú fellebbezésnek van helye a honvédelmi miniszterhez. (5) A Hadigondozó bizottság az elbírálása alá tartozó egyéb kérdésekben az ügy tárgyalására vonatkozó iratok kapcsán indokolt javaslatot terjeszt — az esetleg bejelentett észrevételekkel együtt — a honvédelmi miniszter élé. A miniszter az igény (ellátás) kérdésében véghatározattal dönt s egyidejűleg a kiutalandó ellátást is megállapítja. (6) Jogerős véghatározattal megállapított hadigondozási igényt a véghatározat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte előtt csak a honvédelmi miniszter feloldó, vagy megsemmisítő és új tárgyalást rendelő határozata alapján lehet újból tárgyalni. A három év eltelte után, ha az igényt jogszabály rendelkezése alapján, vagy kérelemre újból tárgyalni kell, az eljárás az új igénylésekre nézve fennálló általános szabályok szerint ismét a Hadigondozó bizottság előtt indul meg, még akkor is, ha a három évnél régebbi időben az utolsó jogerős véghatározatot a honvédelmi miniszter hozta. (7) A honvédelmi miniszternek a jelen törvény I— IV. fejezetei alapján hozott határozatai ellen csupán újraf el vételnek van helye az 1929 : XXX. törvénycikk 52. §-a alapján.