Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról

306 501. szám. — hadirokkantellátási ügyben — az orvosszakértő közreműködése is szük­séges. Ez a bizottság a 21. §. (3) bekez­désében nem emiitett hadigondozási ellátási ügyekben is határoz és határo­zatát úgy kell tekinteni, mintha a hon­védelmi miniszter hozta volna. (e) Külföldön tartózkodó oly hadi­gondozottak ellátására vonatkozó ügyek tárgyalására, akiknek ellátását a hon­védelmi miniszter az 5. §. (1) bekezdés c) pontja alapján engedélyezte, az illetők tartózkodási helyére figyelem­mel a külügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve rendeleti úton egyes külképviseleti hatóságok kebelé­ben is Hadigondozó bizottságokat ala­kíthat. Az ily bizottság a felsőbbfokú tárgyalást igénylő összes ügyeket e célból közvetlenül a honvédelmi mi­niszterhez terjeszti fel. (7) A honvédelmi miniszter a külügy­miniszterrel egyetértve egyes külföldön tartózkodó hadigondozottak ellátási igényének tárgyalásával belföldi Hadi­gondozó bizottságot is megbízhat és az érdekeltet az ez előtt való személyes megjelenésre a 6. §. (1) bekezdésének e) pontjára való figyelmeztetéssel köte­lezheti. Igény megállapítási eljárás. Jogorvos­latok. 21. §. (1) Akinek e törvény alapján ellátásra van igénye, annak megálla­pítására irányuló kérelmét a lakóhelye szerint illetékes Hadigondozó bizott­ságnál kell a jogalap keletkezésétől számított egy éven belül előterjesztenie. (2) Ellátásban levő hadirokkant igé­nyének újból való tárgyalását és ma­gasabb rokkantsági fok megállapítását akkor kérheti, ha fogyatkozása az egykorú szolgálati és felülvizsgálati iratok tanúsága szerint teljes egészében a hadiszolgálatban szerzett sérülés, vagy betegség okszerű következménye (11. §. (4) bekezdés) és ha állapota a legalább három évvel azelőtt történt legutolsó érdemi tárgyalás óta lényegesen súlyos­bodott. (3) A Hadigondozó bizottság határoz az előterjesztett kérelem tárgyában, ha az : a) a 25. §. (2) bekezdés c), d) és e) pont­jai alapján a «hadirokkant»-, «hadi­özvegy»- vagy «hadiárva»- megjelölés­nek járadékellátás nélkül használatára ; b) az addigi ellátást meg nem haladó, vagy annál alacsonyabb mértékű (osz­tályozású) új ellátás megállapítására irányul. c) Ugyancsak a Hadigondozó bizott­ság határoz az ellátásnak a 4. és 6. §-ban megjelölt okokból bekövetkező megszüntetése tárgyában. (4) A Hadigondozó bizottságnak a (3) bekezdés alapján hozott határozatai ellen 15 nap alatt halasztó hatályú fel­lebbezésnek van helye a honvédelmi mi­niszterhez. (5) A Hadigondozó bizottság az elbí­rálása alá tartozó egyéb kérdésekben az ügy tárgyalására vonatkozó iratok kapcsán indokolt javaslatot terjeszt — az esetleg bejelentett észrevételekkel együtt — a honvédelmi miniszter élé. A miniszter az igény (ellátás) kérdésé­ben véghatározattal dönt s egyidejűleg a kiutalandó ellátást is megállapítja. (6) Jogerős véghatározattal megálla­pított hadigondozási igényt a vég­határozat jogerőre emelkedésétől szá­mított három év eltelte előtt csak a hon­védelmi miniszter feloldó, vagy meg­semmisítő és új tárgyalást rendelő határozata alapján lehet újból tár­gyalni. A három év eltelte után, ha az igényt jogszabály rendelkezése alap­ján, vagy kérelemre újból tárgyalni kell, az eljárás az új igénylésekre nézve fennálló általános szabályok szerint ismét a Hadigondozó bizottság előtt indul meg, még akkor is, ha a három évnél régebbi időben az utolsó jogerős véghatározatot a honvédelmi miniszter hozta. (7) A honvédelmi miniszternek a jelen törvény I— IV. fejezetei alapján hozott határozatai ellen csupán újra­f el vételnek van helye az 1929 : XXX. törvénycikk 52. §-a alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents