Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról
300 501. szám. I. 100%-ban, II. legalább 75%-ban, de 100%-on aluli mértékben, III. legalább 50°/ 0-ban, de 75%-on aluli mértékben, IV. legalább 25%-ban, de 50%-on aluli mértékben tartósnak látszóan csökkent. (2) Keresőképesség e törvény alkalmazása szempontjából a társadalmi helyzetnek és műveltségi foknak megfelelő átlagos, állandó jövedelmet biz- > tosító munka végzéséhez szükséges, e célra hasznosítható szellemi és testi erőállapot. (3) A hadirokkantak közül általában: I. járadékosztályba (100%-os) sorolható az, aki keresőképességét testi vagy szellemi fogyatkozása folytán teljesen elvesztette ; II. járadékosztályba (legalább 75%os) az, akit fogyatkozása a társadalmi helyzetének és műveltségi fokának megfelelő életpályákon teljesen, más pályákon pedig oly mértékben tett keresőképtelenné, hogy létfenntartása a megfelelő járadék nélkül veszélyeztetve lenne; III. járadékosztályba (legalább 50%-os) az, aki fogyatkozása miatt pályaváltoztatásra, vagy ugyanazon az életpályán alacsonyabb munkakör vállalására kényszerült; IV. járadékosztályba (legalább 25 %-os) az, aki az előbbinél kisebb fogyatkozása folytán munkakörét nehezítetten ugyan, de el tudja látni. (4) Az osztályozásnál a keresőképességet csökkentő betegségek, fogyatkozások, szervezeti elváltozások közül teljes egészükben csak azok vehetők figyelembe, melyek egykorú eredeti szolgálati okiratokkal igazolhatóan a hadiszolgálatban történt megsebesülésnek, illetőleg megbetegedésnek okszerű következményei. E körülmény igazolására tanúvallomások, tanunyilatkozatok és egykorú magánlevelek nem elegendők. (5) A keresőképesség valóságos csökkenésének megfelelő rokkantsági foknál alacsonyabb járadékosztályba kell sorolni azt a hadirokkantat: a) akinek fogyatkozása a hadiszolgálattal okszerű összefüggésbe nem hozható fertőzés, továbbá' igazolhatóan a hadiszolgálaton kívül történt megbetegedés, vagy szervezeti hajlamosság következtében fejlődött ugyan ki, de alaposan fel lehet tételezni, hogy a hadiszolgálat fáradalmai kifejlődését súlyosbították, illetőleg siettették; b) aki nem veti magát alá valamely szakorvos által javasolt oly gyógykezelésnek, műtétnek, vagy gyógyászati segédeszközzel való ellátásnak, ameíy keresőképességét fokozhatná ; , c) aki oly vagyon, jogosítvány, vagy állás birtokosa, amelynek állandó jövedelme mellett (ide számítva az állás után élvezett nyugdíjat is) a társadalmi helyzetnek és műveltségi foknak megfelelő átlagos megélhetés biztosítása szempontjából a magasabb rokkantsági foknak megfelelő ellátás a saját maga és családja számára felesleges, illetőleg elenyészően csekély jövedelemtöbbletet jelentene. (e) A hadirokkantság fokának és az ellátás mértékének megállapításához szükséges orvosi véleményadás a honvédelmi miniszter által kiadandó orvosi utasítás alapján történik. Az (0). bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásának és mértékének irányelveit — : . figyelemmel a mindenkori általános gazdasági helyzetre — a pénzügyminiszterrel egyetértve szintén a honvédelmi miniszter állapítja meg. (7) Az igényjogosultság alapjául szolgáló fogyatkozás hivatalból elrendelt vizsgálatát az igénylő lakóhelyéhez legközelebb eső honvéd- és közrendészeti (helyőrségi) vagy polgári közkórházban kell megejtem. A vizsgálat (bajmegállapítás) költségei a honvédelmi minisztérium költségvetését terhelik. Ugyanezt a költségvetést terhelik a vizsgálati költségek akkor is, ha az érdekelt kérésére a Hadigondozó bizottság (20. §.) az igény érdemi tár-
