Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-495. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése "a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről" szóló 460. számú törvényjavaslat tárgyában

495. szám. 281 általános vizsgára és szakvizsgára oszlik. Az általános vizsga a közigazgatás egész területét felölelő általános gyakorlati ismeretekre terjed ki. Ezt a vizsgát minden jelentkezőnek le kell tennie. A gyakorlati vizsga általános részének sikeres letétele után különvizsgát kell letenni abból a szakból, amelyet a vizsgázó magának választ. A szakvizsga az egyes igazgatási ágakban szükséges részletes gyakorlati szakismeretekre terjed ki. Négyféle szakvizsgát lehet tenni. U. m. : a) belügyi szakvizsgát, amely a miniszterelnök, a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter, b) pénzügyi szakvizsgát,, amely a pénzügyminiszter, c) vallás- és közoktatásügyi és nevelési igazgatási szákvizsgát, amely a vallás- és közoktatásügyi miniszter, d) közgazdasági és közlekedésügyi szakvizsgát, amely a földmívelésügyi miniszter és a kereskedelemügyi miniszter vezetése alatt álló minisztériumokban, illetőleg alájuk rendelt közigazgatási szerveknél, az 1929 : XXX. t.-c. 65. §-ának (i) bekezdésében megállapított elméleti minősítéshez kötött állásokban alkalmazott tisztviselők véglegesítéséhez szükséges. (i) Egyik igazgatási ágból a másikba csak az illető igazgatási ágra nézve rendszeresített szakvizsga letételével lehet átlépni. A másik ágon megállapított szakvizsga alól a közszolgálat érdekében a miniszterelnök felmentést adhat. Két szakvizsga tárgyainak rokontermészete esetén különbözeti vizsgát is lehet engedélyezni. A vizsgára vonatkozó részletes szabályokat a minisztérium rendeletben állapítja meg. (5) Annak, aki az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letette, a gyakorlati közigazgatási vizsgának általános részéből nem kell vizsgát tennie. (ß) Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki a megkívánt elméleti képesítés megszerzése után, főiskolai képesítéshez kötött közigazgatási szolgá1 atban — ideértve a tiszti ügyészséget és a királyi kincstári jogügyi igazgatóságot is — legalább három évi gyakorlatot töltött el. A közigazgatási gyakorlat részletes szabályait a minisztérium rendeletben állapítja meg. A közalapítványi kir. ügyigazgatóságnál, a kir. ügyészségnél, a kir. bíróságnál, valamint az ügyvédjelölti és közjegyző jelölti minőségben eltöltött gyakorlatból legfeljebb egy év valamenynyi alkalmazott gyakorlati idejébe beszámít. (7) A jogtanár (egyetemi magántanár is), valamint az, aki az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letette, gyakorlat igazolása nélkül is gyakorlati közigazgatási vizsgát tehet. (s) Az egyes miniszterek a közszolgálat érdekében az államfőhöz tehetnek előterjesztést kiváló egyéniségeknek a közigazgatási gyakorlat és a gyakorlati közigazgatási vizsga letétele alól való felmentése iránt. (9) A m. kir. miniszterelnök az illetékes miniszter előterjesztésére a közszolgálat érdekében a gyakorlati közigazgatási vizsga letételét megengedheti annak, aki a három évi gyakorlati időt az 1929 : XXX. t.-c. 65. §-ának (1) bekezdésében megkívánt elméleti képesítés megszerzése után más hivatáskörben, vagy e szakasz (ß) bekezdésében nem említett olyan közszolgálatban töltötte el, amelyre nézve az alkalmazást a törvény főiskolai képesítéshez köti. (10) Azt, aki a gyakorlati közigazgatási vizsgát a jogi képesítéshez kötött állásra alkalmazásának napjától számított 6 év alatt nem teszi le, ha más állásban nem nyer alkalmazást, a hat év elteltét követő harmadik hó végével a szolgálatból el kell bocsátani és úgy kell tekinteni, mint, akit szolgálatképtelenség okából bocsátottak el. Azoknál a közigazgatási tisztviselőknél, akik 1929. évi június hó 29. napja előtt már jogi képesítéshez kötött állást töltöttek be, a vizsga letételének határidejét ettől a naptól kell számítani. Eépv. iromány. 1931—1936. VI. tötet. 36