Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-495. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése "a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről" szóló 460. számú törvényjavaslat tárgyában

495. szám. 279 Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvény­hatósági bizottságában ez a tagsági hely a m. kir. rendőrség vidéki főkapi­tányát illeti. (2) Azokban a törvényhatóságokban, amelyekben a m. kir. erdőigazgatóság székhelye a törvényhatóság területén vagy székhelyén van, a m. kir. erdő­igazgató, a többi törvényhatóságban pedig az az erdőfelügyelő, akinek mű­ködési területe a törvényhatóság szék­helyére is kiterjed — tagja a törvény­hatósági bizottságnak. Ez a rendel­kezés Budapest székesfővárosra nem vonatkozik. (3) Az 1929 : XXX. t.-c. 4. §-a (1) be­kezdése a) pontjának I. és 10. és b) pontjának 1. alpontja hatályát veszti. 32. §. (1) A törvényhatósági jogú városok közigazgatási bizottságának kebelében —- az építési ügyek másod­fokú intézése céljából — építésügyi albizottságot kell alakítani. (2) Az építésügyi albizottság elnöke a közigazgatási bizottság elnöke, ille­tőleg helyettese. Az albizottságnak az elnökkel együtt 5 tagja van, akik kö­zött a tiszti főügyész és az államépíté­szeti hivatal főnöke hivatalból foglal helyet. (3) Ennek a szakasznak a rendelke­zései Budapest székesfővárosra nem vonatkoznak. 33. §. A törvényhatósági legtöbb­adófizetők névjegyzékének alapjául szolgáló kimutatások (1929 : XXX. t.-c. 9. §. (1) bek.) összeállításánál a törvényhatóság területén kivetett föld­adót, ház adót, az ezek után kivetett községi pótadót, a vármegye területén fekvő községek, illetőleg a törvény­hatósági jogú város javára eső általá­nos kereseti adót, a törvényhatóság területén kifizetésre kerülő illetmények után fizetett alkalmazottak kereseti adóját és a vármegyei pótadót kell számításba venni. . (2) Az 1929 : XXX. t.-c. 9. §-ának (4) és 21. §-ának (a) bekezdése hatá­lyát veszti. 34. §. (1) A községi legtöbbadófize­tők névjegyzékének összeállításánál a község területén kivetett földadót, házadót, az ezek után kivetett községi pótadót, a község területén kivetett vármegyei pótadót, a község javára eső általános kereseti adót, valamint a község területén kifizetésre kerülő illetmények után fizetett alkalmazot­tak kereseti adóját kell számításba venni. Az 1929: XXX. t.-c. 9. §. (5)—(10) bekezdésének rendelkezését a községi legtöbbadófizetőkre azzal a módosítással kell alkalmazni, hogy az adó kétszeres számítására való jogo­sultságot a főszolgabíró, illetőleg a megyei város képviselőtestülete előtt kell igazolni. (2) A községi legtöbbadófizetők név­jegyzékébe csak azt lehet felvenni, akinek az ország bármely községében községi (1929 : XXX. t.-c. 41. §. (1) bek.) vagy valamely törvényhatósági jogú városban törvényhatósági (1929 : XXX. t.-c. 7. §. (1) bek.) választójoga vati. A kiskorúakat, gondnokság alatt állókat, valamint a 30. életévüket még be nem töltött nőket a legtöbbadó­fizetők névjegyzékébe szintén fel kell venni, ha velük szemben — a kor­határ elérésének, illetőleg az önjogú­ságnak hiányán kívül — a választó­jogosultságból kizáró valamely más ok nem áll fenn. (3) A községben nem lakó legtöbb­adófizető férfi tagsági jogait személye­sen vagy megbízott útján gyakorol­hatja. Ez a rendelkezés arra is vo­natkozik, aki nem állandóan lakik a községben. {4) A legtöbbadófizető nő tagsági jogait csak megbízott útján gyakorol­hatja ; abban a megyei városban azonban, ahol az 1929 : XXX. t.-c. 42. §. (2) bekezdése értelmében képvi­selőtestületi taggá választható, ezt a jogát személyesen is gyakorolhatja. (5) A kiskorú vagy gondnokság alatt álló legtöbbadófizető tagsági jogait a gyám, illetőleg gondnok gyakorolja. A gyám, illetőleg gondnok, ha nem

Next

/
Thumbnails
Contents