Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-495. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése "a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről" szóló 460. számú törvényjavaslat tárgyában

495. szám. 275 §-ok egyes rendelkezései) állapítják meg. (2) Azokban a közigazgatási ügyekben, amelyekre nézve az elsőfokú hatóságot más jogszabály alapján megállapítani nem lehet, a főszolgabíró, illetőleg a polgármester határoz. 15. §. (1) Azokban az ügyekben, amelyekben az 1929 : XXX. t.-cikk életbeléptetése előtt elsőfokú ügyintéző hatóság a közigazgatási bizottság volt, elsőfokon a törvényhatóság első tisztviselője határoz. (2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően : a) az 1898 : XIX. t.-c. 54. §-ának első, harmadik és negyedik bekezdésében felsorolt közös erdőbirtokossági ügyekben, valamint az 1929 : XVII. t.-c. 30. §-ában és 33. §-ának negyedik bekezdésében említett hegyközségi ügyekben elsőfokon a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága határoz ; b) az orvosi körök székhelyének megállapítása kérdésében elsőfokon a törvényhatósági kisgyűlés határoz. (3) Az (1) bekezdés rendelkezése nem érinti a közigazgatási bizottság fegyelmi jogkörét és a közigazgatási bizottság egyes különleges alakulatainak e törvény életbelépésekor fennálló elsőfokú hatáskörét. 16. §. Az 1894: XII. t.-.c. 13. §-ában említett legeltetési és fásítási ügyekben elsőfokon a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága határoz. 17. §. (1) Abban a kérdésben, hogy a nagy- és kisközségek milyen mértékben járulnak hozzá a körállatorvos, illetőleg a megyei városi állatorvos (1928: XIX- t.-c. 111. §. 2. pontja) tartásának költségeihez, — a szövetkezésben álló községek (körjegyzőségek, orvosi körök stb.) egyéb közös költségeinek megosztására vonatkozó jogszabályok alkalmazásával — elsőfokon az alispán határoz. (2) Az 1928: XIX. t.-c. 116. §-a hatályát veszti. 18. §. Az 1903 : VI. t.-c. 6. §-a úgy módosul, hogy megyei városban az útlevél kiállítására jogosult hatóság : a m. kir. rendőrkapitányság vezetője. 19. §. (1) Az 1876: XIII. t.-cikk alapján a gazda és a házicseléd közötti szolgálati viszonyból támadható vitás ügyekben elsőfokon a következő hatóságok járnak el: a) nagy- és kisközségben a főszolgabíró, b) megyei városban a polgármester, c) törvényhatósági jogú városban a polgármester által kijelölt tisztviselő, d) Budapesten a kerületi elölj ár ó. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése az 1876 : XIII. t.-c. 121. §-ának hatályát nem érinti. 20. §. Bányaügyi kisajátítási ügyekben elsőfokon a törvényhatóság első tisztviselője jár el. 21. §. Az 1930 : XVIII. t.-c. 45. •§. (3) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a törvényhatósági tanács póttagjainak behívása kérdésében az igazolóválasztmány elnöke jár el. 22. §. Községi elöljárók és alkalmazottak, valamint a törvényhatósági tisztviselők összeférhetetlensége kérdésében (1886 : XXII. t.-c. 75. §. c) és d) pontja, 1886 : XXI. t.-c. 78. §., 1930 : XVIII. t.-c. 63. §. (1) bek.), ha a döntés nem az állás (tisztség) betöltésével kapcsolatban, hanem a betöltés után válik szükségessé : elsőfokon községi elöljárókra és alkalmazottakra nézve az alispán, törvényhatósági tisztviselőkre nézve a belügyminiszter határoz. 23. §. A községi igazolóválasztmánynak törvényben megállapított hatáskörében hozott határozatát elsőfokú határozatnak kell tekinteni. 24. §. (1) A közigazgatási hatóságnak azt a határozatát, amellyel valamely nem hatósági jellegű testületnek vagy szervezetnek határozatát — ideértve az ipartestület határozatát is — bírálja felül: elsőfokú határozatnak kell tekinteni. 33*