Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-460. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

124 460. szám. b) pénzügyi szakvizsgát, anitly a p énzügy minisz t er, c) vallás- és közoktatásügyi és neve­lési igazgatási szakvizsgát, amely a vallás- és közoktatásügyi miniszter, d) közgazdasági és közlekedésügyi szakvizsgát, amely a földmívelésügyi miniszter és a kereskedelemügyi mi­niszter vezetése alatt álló minisztériu­mokban, illetőleg alájuk rendelt köz­igazgatási szerveknél, az 1929 : XXX. t.-c. 65. §-ának (i) bekezdésében meg­állapított elméleti minősítéshez kötött állásokban alkalmazott tisztviselők véglegesítéséhez szükséges. (4) Egyik igazgatási ágból a másikba csak az illető igazgatási ágra nézve rendszeresített szakvizsga letételével lehet átlépni. A másik ágon megálla­pított szakvizsga alól a közszolgálat érdekében a miniszterelnök felmentést adhat. Két szakvizsga tárgyainak ro­kontermészete esetén különbözeti vizs­gát is lehet engedélyezni. A vizsgára vonatkozó részletes szabályokat a mi­nisztérium rendeletben állapítja meg. (5) Annak, aki az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letette, a gyakorlati közigazgatási vizsgának általános ré­széből nem kell vizsgát tennie. (e) Gyakorlati vizsgára az bocsát­ható, aki a megkívánt elméleti képesí­tés megszerzése után, főiskolai képe­sítéshez kötött közigazgatási szolgá­latban — ideértve a tiszti ügyészséget és a királyi kincstári jogügyi igazgató­ságot is — legalább három évi gyakor­latot töltött el. A közigazgatási gya­korlat részletes szabályait a miniszté­rium rendeletben állapítja meg. A köz­alapítványi kir. ügyigazgatóságnál, a kir. ügyészségnél, a kir. bíróságnál, valamint az ügyvédjelölti . és köz­jegyzőjelölti minőségben eltöltött gya­korlatból egy év, valamennyi alkal­mazott gyakorlati idejébe beszámít. (7) A jogtanár (egyetemi magántanár is), valamint az, aki az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letette, gyakorlat igazolása nélkül is gyakorlati közigaz­gatási vizsgát tehet. (8) Az egyes miniszterek a közszol­gálat érdekében az államfőhöz tehet­nek előterjesztést kiváló egyéniségek­nek a közigazgatási gyakorlat és a gyakorlati közigazgatási vizsga letétele alól való felmentése iránt. (9) A m. kir. miniszterelnök az illeté­kes miniszter előterjesztésére a köz­szolgálat érdekében a gyakorlati köz­igazgatási vizsga letételét megenged­heti annak, aki a három évi gyakorlati időt az 1929 : XXX. t.-c. 65. §-ának (1) bekezdésében megkívánt elméleti képesítés megszerzése után más hiva­táskörben, vagy e szakasz (s) bekezdé­sében nem említett olyan közszolgá­latban töltötte el, amelyre nézve az alkalmazást a törvény főiskolai képe­sítéshez köti. ­(10) Azt, aki a gyakorlati közigazga­tási vizsgát a jogi képesítéshez kötött állásra alkalmazásának napjától szá­mított 6 év alatt nem teszi le, ha más állásban nem nyer alkalmazást, a hat év elteltét követő harmadik hó végé­vel a szolgálatból el kell bocsátani és úgy kell tekinteni, mint, akit szolgá­latképtelenség okából bocsátottak el. Azoknál a közigazgatási tisztviselők­nél, akik 1929. évi június hó 29. napja előtt már jogi képesítéshez kö­tött állást töltöttek be, a vizsga le­tételének határidejét ettől a naptól kell számítani. (11) A gyakorlati közigazgatási vizsga alól mentes az, aki a jelen törvény ha­tálybalépését megelőzően a IX. vagy magasabb, Budapest székesfőváros­nál az ezeknek megfelelő fizetési osz­tályba sorozott jogi képesítéshez kö­tött közigazgatási állást töltött be. Mentes a gyakorlati közigazgatási vizsga alól az is, aki a pénzügyi fogal­mazói szakvizsgát vagy a m. kir. rend­őrség fogalmazási szakán rendszeresí­tett tiszti vizsgát a jelen törvény ha­tálybalépése előtt letette. (12) A miniszterek továbbképző tan­folyamok szervezése útján kötelesek gondoskodni a gyakorlati közigazga­tási szakvizsga alól a (11) bekezdés

Next

/
Thumbnails
Contents