Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-460. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

460. szám. 121 történő szabályszerű ellátásban része­sítése kérdésében. 5. Határoz a körjegyzőségek, orvosi és állatorvosi körök alakítása, meg­szüntetése, beosztásának megváltoz­tatása (1886 : XXII. t.-e. 160. §., 1908 : XXXVIII. t.-c. 5. §., 1888 : VII. t.-c. 127. §.) és székhelyének megálla­pítása (1886: XXII. t.-c. 67. §., 1908 : XXXVIII. t.-c. 8. §., 1888 : VII. t.-c. 129. §.), valamint kisközségeknek nagyközséggel szövetkezése (1886: XXII. t.-c. 161. §.) kérdésében. 6. Határoz a község területének — a vármegye területi épségét nem érintő — megváltoztatása (1886 : XXII. t.-c. 149. és 155. §.) kérdésében. 7. A belügyminiszterhez felterjesz­tést intéz nagyközségnek kisközséggé, vagy kisközségnek nagyközséggé ala­kulása (1886: XXII. t.-c. 151., 152., 158. §.) önálló községgé alakítása (1886: XXII. t.-c. 152—154. §.), az egy törvényhatóság területén fekvő összeépült községek egyesítése (1886 : XXII. t.-c. 162. §.) és a belügyminisz­ter hatáskörébe utalt terület változ­tatás (1886 : XXII. t.-c. 149. §. utolsó bek.) kérdésében. (2) A törvényhatósági jogú város kisgyűlésének hatáskörébe a következő ügyek tartoznak : 1. Határoz az 50.000 pengőt meg nem haladó vagyonszerzés, elidegení­tés, megterhelés, illetőleg ezt az érté­ket meg nem haladó szerződés vagy egyéb jogügylet kötése kérdésében. Visszatérő szolgáltatás esetében az érték megállapítására az 1911 : 1. t.-c. 6. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 2. Határoz a költségvetésben elő­irányzott — de nem részletezett — hitel felhasználása kérdésében. 3. Határoz — a polgármestert ki­véve •—• azoknak a törvényhatósági. tisztviselőknek és egyéb alkalmazot­taknak szabályszerű elbánás alá vo­nása kérdésében, akiknek ellátása a városi nyugdíjalapot terheli. 4. Határoz a törvényhatósági alkal­mazottak és nyugdíjasok igényjogo­sult hozzátartozóinak a városi nyug­díjalap terhére történő szabályszerű ellátásban részesítése kérdésében. 5. Előkészíti a törvényhatósági bi­zottság elé terjesztendő ügyeket. (3) A törvényhatósági kisgyűlés az (1) és (2) bekezdésekben felsorolt ügye­ken felül határoz mindazokban az ügyekben, amelyeket az 1929 : XXX. t.-cikknek ezzel a törvénnyel nem érin­tett rendelkezései vagy más jogszabá­lyok a törvényhatósági kisgyűlés ha­táskörébe utaltak, illetőleg amelyeket e törvény életbelépése után más tör­vény vagy szabályrendelet a törvény­hatósági kisgyűlés hatáskörébe utal. (4) Az 1929 : XXX. t.-c. 35. §-a ha­tályát veszti. 28. §. (1) A jogszabályokban kikö­tött felsőbbhatósági jóváhagyás (be­mutatási záradékkal ellátás, megerő­sítés) kérdésében mindig az a hatóság határoz, amelyik fellebbvitel esetében az ügy érdemében dönteni jogosult. (2) Olyan ügyekben, amelyekben a község határozatának (szabályrendele­tének) hatályosságához kormányható­sági jóváhagyás is szükséges, a törvény­hatósági kisgyűlés, illetőleg az alispán jogköre csupán véleményadásra ter­jed ki. (3) Kihágást megállapító szabályren­delet (1879 : XL. t.-c. 1. §.) érvényes­ségéhez a belügyminiszter megerősítése (1879 : XL. t.-c. 5. §.) akkor is szük­séges, ha a szabályrendelet jóváha­gyása egyébként más miniszter hatás­körébe tartozik. (4) A jogszabályoknak azokat a ren­delkezéseit, amelyek a törvényható­sági bizottság határozatainak hatályos­ságához kormányhatósági jóváhagyást kötöttek ki, alkalmazni kell a törvény­hatósági kisgyűlés hatáskörébe átment ügyben hozott határozatokra is. 29. §. (1) A törvényhatóság szék­helyén működő m. kir. rendőrkapitány­ság vezetője szakszerűség címén tagja a törvényhatósági bizottságnak. Pest­Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvény­Kópv. iromány. 1931—1936. VI. kötet. 16

Next

/
Thumbnails
Contents