Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.

Irományszámok - 1931-439. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1929/30. évizárszámadásairóül és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

439. szám. 479 beruházásokra csupán az 1925/26—1928/29. évi költségvetésekben megállapított s eddig fel nem használt maradványai voltak fordíthatók. A hasznos beruházásokra szolgáló fedezet alapszerű kezeléséből kifolyólag az 1928/29. év végéig a devizák árfolyamveszteségének a leszámítása után rendelkezésre fenmaradt 68,595.091 P 52 f, 1929/30. évi beruházások .- 48,535.376 » 45 » tehát a hasznos beruházások kezelésénél még felhasználható 20,059.715 P 07 f aminek fedezésére marad az 1929/30. zárszámadásban kimutatott 32,459.004 P 90 f pénzmaradványból a hasznos beruházások alapszerű kezelésénél az év folyamán tőketörlesztés és kamat fejében bevételezett, törvényhozási felhatalmazás hiányában beruházásra fel nem használható 13,103.918 P 76 f levonásával fennmaradó 19,355.086 P 14 f és az átfutó kezelésben nyilvántartott 704,628 P 93 f követelés. Bevételeknél: A vármegyéknek és városoknak utak, hidak építésére engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés címén kevesebb bevételt írtak elő, mert Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének folyósított kölcsönök törlesztési idejét az előre megállapított 5, illetve 15 év helyett 20 évben állapították meg, mivel Kunszentmárton község a Hármaskörös-híd építési kölcsön esedékes részleteit a kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán csak leszállított annuitásokkal volt képes a vármegyei közúti alapnak megtéríteni. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek a mezőgazdasági termények értékesítésének előmozdítására kihelyezett kölcsöntőke után a 2%-os kamatot nem írták elő, mivel a veszteségek viselése, valamint az üzletrészek tulajdona kérdésében a tárgyalások befejezést még ebben a számadási évben nem nyertek, de kamatbevételi visszamaradást okozott az is, hogy a követelések egy részét közvetlenül végleges kiadásokra fordították, így a gyümölcsládahasználat előmozdítására irányuló akció, a mezőgazdasági terményértékesítéssel kapcsolatos kiállítási — külföldi propaganda — és vasúti szállítási költségekre használták fel. A községeknek tenyészállatok beszerzésére az Országos Központi Hitelszövetkezetnek fedezeti kölcsönként folyósított 2,320.000 P után kikötött 5%% kamatot teljes egészében nem írták elő, mivel az érdekeltek a részükre folyósított kölcsönöket a magas kamatláb, biztosítási díj és kezelési jutalék mellett eredményesen nem használhatták, ennek folytán a kihelyezett kölcsönök után a kamattérítést 1930 április 1-én beszüntették. A fenti kölcsön után az 5%-os kamatot ezen számadási évben csak 1930 március 31-ig írták elő, végül ezen összegből a FelsőDunántúli Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek Szövetkezetének folyósított 1,000.000 P után 1929 július 1-től csak 5% kamatot írtak elő. A fentemlített célra kihelyezett 5,616.000 P kölcsön visszafizetési határidejét a minisztertanács megváltoztatta s 4,640.000 P 1933 szeptember 30-ig, 300.000 P 1934 június 30-ig, 676.000 P 1934 december 31-ig fizetendő vissza. A társulattá nem szervezkedett érdekeltségek és községek részére vízrendezési munkálatok céljaira engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat fejében a kikötött tőketörlesztési és kamatfeltételeknél kevesebb bevételt írtak elő, mivel a súlyos gazdasági viszonyok miatt az érdekeltek a megterhelést nem bírták viselni s ennek folytán az eddig tíz évben megállapított törlesztési időtartamot 17 évre emelte fel s a kamatot 9%-ról 7%%-ra mérsékelte. A mezőgazdasági népesség művelődésének előmozdítása céljából községek-