Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.

Irományszámok - 1931-405. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

294 405. szám. 405. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 6.463/1932. f. ü. szám alatt Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 2.231/1932. számú megkeresése szerint a bíróság eljárást indított a «Bányamunkás» című időszaki lap 1931. évi október hó 3. napján kiadott 8. számában megjelent «Felhívás Magyarország bányamunkásaihoz !» felirat alatt magyar és német nyelven közzétett azonos tartalmú cikkek egész szövege, de különösen azoknak következő kitételei miatt : «A bányászok nyomorúsága már évek óta tart és senki ezzel a nyomorúságban szenvedő tömeggel nem törődött és nem törődik.» «Évek óta tart ez a nyomorúságos állapot, amelynek szenvedő részesei azok, akiknek a munkája révén előkerült a szén a föld mélyéből. A társulatok jövedelme nem csappant, elnökök és igazgatók a rossz gazdasági viszonyok dacára fölvették a 150.000—500.000 P-ig terjedő fizetéseiket, amelyek a más téren kifejtett «közgazdasági tevékenység» révén még sokkal többet tettek ki. Változatlan maradt a bányaigazgatók és tisztviselők jövedelme, sőt még a hajcsárok jövedelme is érintetlen maradt, egyedül és kizárólag azok szenvedtek, akik a csákányt és a lapátot forgatják, akik tüdejüket darabokban köpik ki a föld mélyén, akik életüket minden percben kockára teszik, hogy másoknak jólétet, kellemes meleg szobát biztosítsanak. Krumpli hajában, főtt kukorica megsózva és ehhez hasonló eledel volt azok tápláléka, akik a legnehezebb munkát végezték és ez a táplálékuk ma is.» «Felültek egypár szélhámosnak, akik hazug demagógiával furakodtak a munkások közé, akiket láthatatlan, de jól ismert helyről pénzeltek és pénzelnek ma is, akiket a kapitalizmus arra használt, hogy maga helyett végezze el azt a mocskoló dó munkát, amelyre ők a «kifinomult» ízlésük miatt nem vállalkozhatnak. Fölhasználták a munkások politikai járatlanságát, a nagy nyomort, hogy megfélemlítsék őket, szétdúlják összetartásukat, hogy azután rájuk kényszerítsék a leglehetetlenebb munkaföltételeket.» «Sok minden elveszett, mert a bányamunkások maguk is gyávák voltak. Gyáván