Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.

Irományszámok - 1931-351. Törvényjavaslat a Bukarestben 1932. év szeptember hó 28-án kelt magyar-román vasúti határállomási Egyezmény becikkelyezéséről

351, szám. 213 Esetleges félreértések és viták megelőzése céljából az 1. cikkbe még felvéte­tett annak világos kimondása, hogy ez az Egyezmény az állategészségügyi szol­gálatra semmi tekintetben sem vonatkozik. A 2. cikk az átmeneti forgalomra megnyitott vonalak kellő fenntartásának s ilyképpen a nemzetközi forgalom zavartalanságának biztosítását célozza. A 3. cikk az egyes határpontoknál egymással szemben álló két-két határ­állomás kijelölését tartalmazza. Általában mindenütt a vonalnak a határponthoz legközelebb eső állomása jelöltetett ki határállomásul, de fenntartatott annak a lehetősége, hogy ha a viszonyok esetleg ezt kívánnák, a határállomás kijelölése egyoldalúlag is megváltoztatható legyen. A II. fejezet, amely a 4—21. cikkeket foglalja magában, azokat a rendel­kezéseket tartalmazza, amelyek megszabják azt, hogy milyen módon kell a külön­böző határszolgálatokat a határállomásokban és az azok között levő vonalrészen végezni. Itt ugyanis a vasúti szolgálaton kívüla vám-, a határrendőri és a posta­szolgálat is figyelembe jön. A vasúti szolgálatot illetőleg főleg azt célozzák az ebbe a fejezetbe felvett rendelkezések, hogy a forgalom biztonsága, és a vonatok lehető késedelem nélküli továbbítása, valamint a súrlódásmentes szolgálattétel mindenképpen biztosít­tassék. Gondoskodás történt egyebek között főleg az iránt, hogy a határállomá­sokban és a határvonalakon egymással szükségképpen szolgálatilag érintkező vasúti személyzet a kellő nyelvismerettel rendelkezzék, hogy a forgalom kívánatos gyors lebonyolítását akadályozó késedelmek (pl. vonatok megállítása a nyilt vonalon, a határpontnál) a lehető legszűkebb mérvre szoríttassanak és hogy a csatlakozó vasutak vonatkísérő- és mozdonyszemélyzétének a szomszédos határ­állomásra szolgálatilag való átjáratása útján a csatlakozó szolgálat a nemzetközi forgalom akadálytalan fenntartása céljából a lehető legelőnyösebben hajtassék végre. Ezzel kapcsolatosan egyrészt biztosítják az Egyezménybe felvett rendelke­zések azt, hogy a szomszéd állomásra hivatalosan átjáró személyzet kellő igazol­ványokkal láttassék el s ilyképpen kellő ellenőrzés alatt tartható legyen, más­részt azonban biztosítják számukra azt is, hogy a szomszédos idegen állomás terü­letén szabadon mozoghassanak. A vám- és rendőri szolgálatot mindegyik állam hatóságai a saját államuk területén fekvő határállomásban végzik. Ezáltal biztosítva van az, hogy ezek a hatóságok működésüket teljesen zavartalanul végezhetik és ez a rendezés teljesen elejét veszi azoknak a súrlódásoknak, amelyekhez hasonlókat a közös állomásokon egymás mellett működő belföldi és idegen hatóságok hivatali és hivatalon kívüli ténykedéseinél már ismételten sajnosán tapasztalni kellett egyes közös határ­állomásokon. Megfelelő szabályok vétettek fel arra nézve is, hogy a két szembenlevő határ­állomás közötti vonalrészén a vasúti forgalom mindkét állam vám- és rendőri hatóságainak ellenőrzése alatt álljon. Különösen ki kell emelnem még azt, hogy a vám- és rendőri szolgálatot ille­tőleg a szabályokban különösen is gondoskodás történt az iránt, hogy az e szolgá­latok szempontjából szükséges vizsgálatok a lehető leggyorsabban és az utazó közönség lehető legkevesebb zaklatásával menjenek végbe. Annak folytán, hogy a két csatlakozó vasút személyzete a fentebb említett rendelkezések értelmében szolgálatilag kölcsönösen átjár a szomszédos idegen határállomásra, részletes rendezést igényel a határállomásokban és a határvonalon előforduló baleseti károk viselésének a kérdése. Ezt a részletes rendezést tartal­mazzák a 19. és 20. cikkek. E rendezés azon az alapelven nyugszik, hogy minden

Next

/
Thumbnails
Contents