Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.
Irományszámok - 1931-345. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése hivatali sikkasztás, kétrendbeli hűtlen kezelés és hamis tanuzás bűntettével gyanúsított Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
345. szám. 175 évvel kijelentette, hogy Dréhr Imrével szemben semminemű követelése nincs. Hogy Halász Lajos Dréhr Imrének adott-e kölcsönöket, arra a nyomozás ezidőszerint való adataiból megnyugtató bizonyíték fel nem merült. Ily módon bizonyíthatónak nem mutatkozik, hogy Dréhr Imre az ellene 200 P, tehát kisebb összeg megfizetése iránt indított perben hamis tanúvallomást tett és azt esküvel megerősítette. III. A megkeresés szerint gróf Batthány Gyula s időközben elhalt felesége, gróf Károlyi Zsuzsanna 1928. év tavaszán a családjukkal régi Összeköttetésben álló Krausz Simont felkérték, hogy a gróf Batthyány Gyuláné tulajdonában lévő bicskei kastély eladását, lehetőleg valamely közintézmény részére, kísérelje meg. Az elérni szándékolt vételárat 420—430.000 pengőben határozták meg. Néhány hónap múlva Krausz Simon közölte velük, hogy a kastélyt az állam hajlandó megvásárolni népjóléti intézmények céljaira. Az 1928. évi augusztus hó 1. napján iktatott ügyirat elintézéseként 1928. évi július hó 31-iki kelettel az előadó dr. Hepp Baján Ernő miniszteri osztálytanácsos «dr. Dréhr Imre utasításához képest» följegyzéssel a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságot értesítette, hogy a minisztérium az ingatlant 500.000 P vételárért megvásárolta. A kir. kincstári jogügyi igazgatóság az adásvételi szerződést 1928. é\i augusztus hó 3. napján kötötte meg az eladóval. A megállapított 500.000 P vételárból gróf Batthyány Gyuláné eladó Krausz Simon vallomása szerint 425.000 P-t, Isiik György és Szász József tanuk vallomása szerint 377.000 P vételárat kapott kézhez. A népjóléti és munkaügyi minisztérium vonatkozó ügyirataiból, valamint az ügy minisztéiiumi előadójának, dr. Hepp Baján Ernő miniszteri osztálytanácsosnak és a Krausz Simon bankház részéről az eladást közvetítő Pártos Zsigmondnak tanúvallomásaiból megállapítható, hogy a vétel körül a minisztérium részéről kizárólag Dréhr Imre tárgyalt és intézkedett, s az előadó a vételügyletre vonatkozóan keletkezett összes ügyiratokat Dréhr Imre utasítására szerkesztette. Dréhr Imre ezek szerint az eladók által legmagasabban 425.000 P-re értékelt ingatlant, anélkül, hogy annak értékére vonatkozóan műszaki becslést végeztetett volna, Krausz Simon bankháza közvetítésével, értékét jóval meghaladó 500.000 P vételáron a m. kir. népjóléti minisztérium részére megvásárolta, s ezáltal, abból a célból, hogy Krausz Simonnak, — akihez őt baráti és lekötelezettségi viszony fűzte, — jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, az államkincstárnak, melynek érdekeit előmozdítani kötelessége volt, tudva és akarva vagyoni kárt okozott, Dréhr Imrének e cselekménye a Btk. 361. §-ába ütköző, 362. és 363. §-ai szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettének a megállapítására alkalmas. Dréhr Imre azt adta elő, hogy néhai Vass József miniszter utasítására járt el, ebben az ügyben a néhai miniszter saját maga intézkedett s a műszaki becslés megtörtént. Kérte kiadatását, hogy az ügy a közvélemény előtt tisztázható legyen. A vonatkozó iratokból azonban megállapítható, hogy az előadó Dréhr Imre utasítására járt el, az ügyiratot Dréhr Imre akkori államtitkár kiadmányozta «Kegyelmes urunk aláírásával!» IV. A budapesti kir. ügyészség indítványa s a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint id. Holtzspach Nándor örökösei a hűvösvölgyi üdülőtelepet dr. Krivoss Árpád ügyvéd útján 506.964 P-ért, a berendezést 48.000 P-ért 1928. májusában felajánlották megvételre a népjóléti minisztériumnak. A népjóléti minisztérium műszaki szakértői az ingatlant s épületeket 331.240 P-re értékelték. A berendezést nem becsülték fel. Dréhr Imre akkori államtitkár ugyan személyesen is megtekintette két népjóléti minisztériumi tisztviselővel az üdülőtelepet, utóbb mégis azt mondta a
