Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.

Irományszámok - 1931-329. Törvényjavaslat a bélyegek védelméről és a tiltott postai szállítás büntetéséről

154 329. szám. múltban az úgynevezett tábori postai levelezőlapok tekintetében vált vitássá. A joggyakorlatban ugyanis nézeteltérés támadt abban a tárgyban, vájjon a tábori postai levelezőlapok felírását a postajegy fogalma alá lehet-e vonni és e kétségből kifolyóan a tábori postai levelezőlapok gyártására a magánipar egy része is feljogosítottnak vélte magát. A javaslat figyelemmel van továbbá a postai technika újabb fejlődésére is és különösen arra, hogy a bélyegjegyek felragasztásán felül a bérmentesítésre széles területen alkalmaznak különböző betüzéseket, felülnyomásokat, géplenyomatokat stb., amely bérmentesítési eljárások szintén kifejezett büntetőjogi védelmet igényelnek. A javaslat végül figyelemre méltatja különösen az újabban rendkívül elterjedt bélyeggyüjtés érdekeit is. A tapasztalat szerint üzletszerű hamisítók különféle fondorlatos módon tévesztik meg és károsítják meg a bélyeggyűjtőket. Ezeknek az üzelmeknek megfékezését kívánja nemcsak a magánosok anyagi károsodásának lehető elhárítása, hanem a bélyeggyüjtés művelődési jelentősége, a m. kir. postának a bélyeggyűjtők kiszolgálásához fűződő anyagi érdeke s a magyar bélyegkereskedelem nemzetközi hírneve is. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A törvény védelme alá olyan különféle dolgok és dolgokon alkalmazott olyan különféle jelzések fognak tartozni, hogy a törvény szerkeszt és könynyebbsége és a törvényszöveg áttekinthetősége érdekében elkerülhetetlen volt a védelemben részesített dolgckat és jelzéseket egyetlen műkifejezéssel jelölni meg. Ezért a javaslat bélyegnek nevezi az 1. §. 1—4. pontjaiban részletesen felsorolt különféle jegyeket és megjelöléseket. Ez az elnevezés, ilyen tágabb körben természetesen csak a javaslat szövege szempontjából irányadó és nincs kihatással arra, hogy a bélyeg kifejezést egyéb jogszabályok szűkebb értelemben alkalmazzák. Az 1897 : XXXVII. t.-c. 1. §-a csak a «forgalomban levő» bélyegről szól. A javaslat 1. §-ának 1. és 4. pontjai védelemben részesítik a használat vagy a forgalom céljára rendelt bélyeget általában, tekintet nélkül arra, hogy az már használt vagy használatban volt-e, vagy pedig a kigyártás után még nem került használatba vagy forgalomba. A használatban volt bélyegek védelme főleg a bélyeggyüjtés érdekét szolgálja, de másnemű visszaélések gátlását is célozza. A meghatározásba — az eddigi joggal szemben .— beleesik továbbá a még csak későbbi időpontban forgalombahozásra szánt új bélyegek védelme is. A tárgyalt kiterjesztés nemcsak a szorosabb értelemben vett bélyegre vonatkozik, hanem a 4. pont szerint olyan postai, távíró vagy távbeszélő értékcikkre, géplenyomatra, felülnyomásra, felírásra és jelzésre is, amelyek csak a jelen javaslat által használt külön műkifejezés értelmében minősülnek bélyegekké. A 2. pont felsorolása az 1897 : XXXVII. t.-c 1. §. első bekezdésében foglaltnál annyiban tágabbkörű, hogy kiemeli nemcsak a fém, hanem más anyag átvételének és minőségének bizonyítására szolgáló hatósági jegyet, valamint a tartály űrtartalmát bizonyítót is, úgyszintén, minden megszorítás nélkül, a pénzügyi hatóság vagy közeg által alkalmazottat is. A 3. pont újításként felemlíti a szigorú számadás alá eső, bélyeglenyomattal ellátott vagy el nem látott közigazgatási nyomtatványt. Ezt abból az indokból teszi, hogy az ilyen nyomtatvány önmagában is értéket képvisel és a hamisításnak alkalmas tárgya. A 4. pont a teljesség szándékával felsorolja mindazt, amit a posta, a távíró