Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.
Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése
18 Ezen az adatszolgáltatáson kívül a 12 legnagyobb budapesti és a 34 legnagyobb vidéki pénzintézet havonta közli a Központi Statisztikai Hivatallal a takarékbetétek és folyószámlabetétek álladékának adatait, valamint az általuk szedett és fizetett kamatok százalékát feltüntető adatokat (114. és 115. sz. melléklet). A földbirtokok eladósodásának kellő megvilágítására való tekintettel szükségesnek mutatkozott a hitelintézetek statisztikai adatszolgáltatásának olyan irányban való kiterjesztése, melynek alapján a hitelintézeteknél a földbirtokokra történt jelzálogi bekebelezés ellenében fennálló tartozások álladéka és a tartozási álladékoknak tör vény hat óságonkinti és főképpen birtokkategóriánkinti alakulása lesz megállapítható. A földbirtok jelzálogi megterhelésére vonatkozólag eddig végzett munkálat adatai a bekebelezett terheknek bruttó, vagyis az időközi törlesztések levonása nélkül jelentkező összegét mutatják ki. A tervezett új adatgyűjtés alapján, tekintettel arra, hogy a földbirtokokra telekkönyvi betáblázás mellett nehezedő tartozásoknak körülbelül 80%-a pénzintézeteknél áll fenn, a netto adósságteher túlnyomó része megállapítható lesz (113. sz. melléklet). 52. Kézizálog kölcsönüzleti statisztika. 1899 óta tartozik a Statisztikai Hivatal közvetlen adatgyűjtései közé s az álogkölcsönforgalomról, a szedett kölcsöndíjakról és a megtartott árverésekről számol be. Az évenkinti adatgyűjtés a magánzálogüzletek közvetlen bevallásán alapszik, míg a Postatakarékpénztár zálogkölcsönközvetítőinek adatai közvetve a Postatakarékpénztár összesített kimutatásaiban kerülnek bejelentésre. A zálogkölcsönközvetítők fontosabb forgalmi adatai — a konjunktúraváltozások intenzívebb megfigyelése céljából — havonkint is begyűjtetnek (116. sz. melléklet). 53. Fizetésképtelenségek és váltóóvások statisztikája. A hitelválság tüzetesebb megismerése végett a Központi Statisztikai Hivatal 1926-ban szervezte meg a fizetésképtelenségekre és váltóóvásokra vonatkozó adatgyűjtéseket. A bejelentett és befejezett inzolvenciák számára és állományára vonatkozó adatokat a kir. törvényszékek, továbbá az Országos Hitelvédő Egylet és a Pénzintézeti Központ havonkint küldik meg s ugyancsak havonkint gyűjtetnek be az óvatolt váltók számára és értékösszegére vonatkozó adatok is, melyeket a kir. járásbíróságok és a kir. közjegyzők szolgáltatnak (117—124. sz. mellékletek). 54. Biztosításügyi statisztika. Ez az adatgyűjtés 1895-ben indult meg s 1926-ig bezárólag a biztosítóvállalatok közvetlen adatszolgáltatásán nyugodott. Ebben az esztendőben az adatgyűjtés lényeges átszervezésen ment keresztül úgy tartalmilag, mint az adatszolgáltatás módját illetőleg. Az adat gyű jtőminták kibővültek a mérleg és eredmény számlára vonatkozó kimutatásokkal s az egyes biztosítási ágak forgalmi adatai pedig részletesebben tudakolt attak. Az adatok begyűjtése ettől az évtől kezdve közvetetté vált, amennyiben a biztosítóvállalatok a kimutatásokat évenkint két példányban az időközben felállított M. kir. Állami Felügyelőhatósághoz terjesztik be, amely a megfelelő'biztosítástechnikai revízió után az egyik példányt feldolgozás végett a Központi Statisztikai Hivatalnak küldi meg. 55. Tűzkárstatisztika. Tűzkárstatisztikai adatokat a Központi Statisztikai Hivatal már 1873 óta gyűjt, azonban rendszeres s a mai napig érvényben levő részletes tuzkáradatgyüjtes csak 1895 óta folyik. Adatszolgáltatók a községi (városi) elöljáróságok, amelyek a tűzkár jelentéseket havonkint terjesztik be. Az adatok feldolgozása azonban csak évenkint történik. Ellenőrzési célokra ezenkívül a csendőrörsök esetenkint beküldött jelentései és a biztosítóvállalat oknak
